A Fővárosi Törvényszéken 735. sorszám alatt nyilvántartásba vett és a 13. Pk. 60.520/1989/10. sorszámú végzéssel közhasznú szervezetté minősített

MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT

eddigi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt, a 2020. szeptember 17-ei Közgyűlésén elfogadott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk. előírásainak megfelelően megállapított hatályos szövegű

A L A P S Z A B Á L Y A

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
A civil szervezet neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme
(1) A civil szervezet neve: MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT
(2) A civil szervezet székhelye: H-1085 Budapest, Csepreghy u. 4. fsz. 2.
(3) A civil szervezet működési területe: Magyarország
(4) A civil szervezet megalakulásának időpontja: 1901. május 14.
(5) A civil szervezet adószáma: 19007720-1-42
(6) A civil szervezet statisztikai számjele:19007720 9499 529 01
(7) A civil szervezet bankszámlaszáma: OTP 11708001-20329811
IBAN: HU40 1170 8001 2032 9811 0000 0000
BIC (SWIFT): OTPVHUHB
(8)A civil szervezet elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
(9) A civil szervezet idegen nyelvű megnevezése
angolul: Hungarian Numismatic Society
franciául: Soiciété Numismatique Hongroise
németül: Ungarische Numismatische Gesellschaft
oroszul: Βенгерское нумизматическое общество

2. §
A Magyar Numizmatikai Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (az alábbiakban Civil törvény) szerint önálló jogi személyként működő, közhasznú tevékenységet végző, országos hatáskörű civil szervezet.

3. §
Társulat célja
(1) A Társulat a numizmatika iránt érdeklődőket és annak tudományos művelőit összefogó országos hatáskörű társadalmi szervezet.
Célja: a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése, a numizmatika iránt érdeklődők között a kapcsolat megteremtése, fenntartása és fejlesztése.

(2) A Társulat céljai megvalósítása érdekében:
a) rendszeres összejöveteleket tart,
b) munkacsoportokat szervez,
c) előadásokat, vitaüléseket, tudományos ülésszakot és kiállításokat szervez,
d) folyóiratokat és egyéb kiadványokat jelentet meg a numizmatika tárgyköréből,
e) emlékérmeket veret és bocsát ki,
f) kapcsolatokat tart fenn rokon- és hasonló rendeltetésű bel- és külföldi szervezetekkel, egyesületekkel,
g) díjakat, jutalomérmeket alapít és adományoz, pályázatokat ír ki,
h) nyilvános tudományági szakkönyvtárat és numizmatikai gyűjteményt tart fenn,
i) a numizmatika tárgykörébe tartozó kérdésekben szakvéleményt ad, javaslatot készít.

(3) A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

(4) A Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásainak megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- tudományos tevékenység, kutatás,
- ismeretterjesztés,
- kulturális örökség megóvása.

(5) A Társulat a gyűjteményének fejlesztésén túl elősegíti a közgyűjtemények fejlesztését.

(6) A Társulat a jelen Alapszabály 3. § 4. bekezdésében meghatározott közhasznú tevékenységeit a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában való együttműködés, ismeretterjesztés, és a kulturális örökség védelmére vonatkozó közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladatok teljesítését a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról 5.§.(3) bekezdése írja elő a Kormány, a tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek részére, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti közművelésről 4.§.(1) a)-u) pontjai, valamint a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökségvédelméről 5.§.(1) bekezdése írja elő az állam, önkormányzat, nemzetiségi/társadalmi/gazdasági szervezetek, természetes személyek számára.

4. §
Társulat vagyona és jövedelme
(1) A Társulat vagyonát a tulajdonában lévő helyiség és annak berendezési tárgyai, irodagépei, könyvtára, gyűjteménye, valamint saját kiadású folyóiratai és egyéb kiadványai, továbbá pénzeszközei, értékpapírjai és követelései képezik.
(2) A Társulat a civil szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően folytat gazdálkodási tevékenységet, melynek eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen Alapszabályban meghatározott célokra, tevékenységre fordítja.
(3) A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Ebben a körben és célból a Társulat gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságba tagként beléphet.
(4) A Társulat bevételeit elsősorban a tagok által fizetendő tagdíj képezi, de a Társulatot céljai elérése érdekében bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy támogathatja adományokkal, támogatásokkal és hagyatékkal.
(5) A gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokról, pénzügyi beszámolókról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.
(6) A Társulat az elnökség tagjait, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társulat által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(7) A Társulat váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki és gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vesz fel, befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott és előzetesen a felügyelő bizottság által véleményezett befektetési szabályzat alapján végez.
(8) A Társulat az üzleti év lezárásakor éves beszámolót és egyidejűleg a jogszabályoknak megfelelő közhasznúsági mellékletet is készít, amelyet a beszámolóval azonos módon helyez letétbe és tesz közzé. A beszámolóba, közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

II.
TÁRSULAT TAGJAI
5. §
(1) A Társulat tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki, vagy amely a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja a Társulat céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el a Társulat Alapszabálya előírásait, és azokat betartja,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja a Társulat tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen a Társulat tevékenységében történő rendszeres részvételt és a Társulat céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
(2) A tag felvételéről a Társulat vezetősége vezetőségi ülés keretében dönt. A döntést írásban kell közölni a tagjelölttel.

6. §
(1) A numizmatika tudományában kimagasló eredményt elérő, továbbá a Társulat érdekében végzett kimagasló tevékenységével különös érdemeket szerzett személyeket a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választhatja.
(2) A tiszteletbeli tagságra a tagok jogai és kötelezettségei irányadók azzal, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választhatók és nem választhatnak.
(3) A tiszteletbeli tagot tagdíjmentesség illeti meg.

7. §
A társulati tagok jogai
(1) A Társulat tagjait egyenlő jogok illetik, így jogosult a Társulat tevékenységében részt venni és szavazati joggal rendelkezik.
(2) A Társulat tagja a Társulat tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet a Társulat tevékenységéről, indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira. Betekinthet a Társulat nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni a Társulatnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
(3) A Társulat tagja összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján a Társulat bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
(4) A Társulat valamennyi tagja a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, a vezető tisztségviselő megválasztásakor és a Társulat legfőbb szervének egyéb döntései meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik.
(5) A tagok egytizede írásban, az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
(6) A tag tagsági jogait csak személyesen gyakorolhatja.
(7) Csak az a tag gyakorolhatja jogait, aki az Alapszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tett.
(8) Az Alapszabály megtekinthető a Társulat honlapján, valamint a tag kérésére a Társulat irodájában rendelkezésére áll.
(9) A társulati tag:
(a) részt vehet a Társulat munkájában és rendezvényein,
(b) részesül a Társulat által nyújtott kedvezményekben,
(c) használhatja a Társulat szakkönyvtárát, tanulmányozhatja a Társulat gyűjteményét,
(d) a Közgyűlésen hozzászólhat a tárgysorozat pontjaihoz és szabályszerű írásbeli indítványokat tehet,
(e) a Közgyűlésen gyakorolhatja szavazati jogát,
(f) vitaüléseken előadhatja véleményét,
(g) a társulati élettel, a vezetőség munkájával kapcsolatban javaslatokat tehet,
(h) bármely tisztségre megválasztható, valamint bármely tisztségre jelöltet javasolhat.

8. §
A társulati tagok kötelezettségei
(1) A Társulat tagjai kötelesek:
a) az Alapszabályban foglaltaknak eleget tenni,
b) a Társulat célkitűzéseit előmozdítani és tartózkodni a Társulat hátrányára, kárára szolgáló cselekedetektől, vagy azok támogatásától,
c) a Társulatban vállalt tisztségüknek, munkájuknak, feladatuknak és megbízatásuknak a legjobb tudásuk szerint eleget tenni,
d) a megállapított tagdíjat fizetni.

9. §
A társulati tagság megszűnése
(1) A társulati tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével
b) a tag kizárásával
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tag tagdíj elmaradás miatti törlésével.
(2) A kilépési szándékot a főtitkárnak címezve írásban kell bejelenteni.

A tag törlése
(3) Törölni kell a tagok sorából azokat, akiknek 2 évi tagdíjhátraléka van, s a tagdíjfizetési kötelezettségüknek írásbeli felszólítás ellenére sem tesznek eleget.
(3A) Ugyancsak törölni kell a tagnyilvántartásból az elhunyt tagot.
(3B) A tag törlésére irányuló eljárást az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár folytatja le.
(3C) A nem elhunyt tag törlését kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a törlés alapjául szolgáló tényt, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A törlési határozatot a taggal írásban közölni kell, aki ez ellen 15 napos jogvesztő határidőn belül a Vezetőséghez benyújtott jogorvoslati kérelemmel élhet. A törlés az átvételtől számított 15 nap elteltével válik véglegessé.
(3D) A jogorvoslati kérelemmel érintett törlési határozat elbírálására 30 napon belül kell sort keríteni. Az eljárás alatt a tagi jogok nem gyakorolhatók.
(3E) A törlés visszavonására irányuló kérelemként kell értelmezni és a határozatot visszavonni, ha a törlő határozatban összegszerűen meghatározott tagdíj elmaradást a törlendő tag a határozat átvételétől számított 15 napon belül rendezi.
(4) Ha a társulati tagok sorából törölt személy vagy intézmény a Társulatba való újrafelvételét kéri és ennek kizáró oka nincs, az újrafelvétel feltétele két év elmaradt tagdíj rendezése.

A tag kizárása
(5) A tagnak jogszabályt, a Társulat Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely társulati tag vagy társulati szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
(6) A tag kizárására irányuló kezdeményezést a Vezetőséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár terjeszti a Közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el.
(7) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárási határozatot a taggal írásban kell közölni és a kizáró határozat meghozatalát követően a tagi jogok már nem gyakorolhatók.
(8) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag polgári jogi úton kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

III.
NYILVÁNOSSÁG

10. §
A Társulat tevékenysége, valamennyi rendezvénye, kiállítása, stb. nyilvános és a közhasznú szolgáltatásai – szakkönyvtár, előadások stb. – bárki által igénybe vehetők.

11. §
(1) A Társulat működésének nyilvánossága biztosítása érdekében a beszámolókat, a Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság döntéseit az időszakonként megjelenő Numizmatikai Közlönyben, valamint a Társulat honlapján közzé kell tenni, illetve ugyanezen fórumokon ismertetni kell a szolgáltatások igénybevételének módját és rendjét.
(2) A Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság döntéseit a Társulat mindenkori irodavezetője készíti elő aláírásra és tartja nyilván. Az irodavezetői munkakör nem választott tisztség
(3) A Társulat működésével kapcsolatos iratokba (a hivatalos szerveken túl) bármely aktív tag – előre egyeztetett időpontban betekinthet –, s azokról saját költségén másolatot készíthet.

12. §
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Vezető tisztségviselő a Társulat vezetőségének minden szavazati joggal rendelkező tagja, valamint a felügyelő bizottság tagjai. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak.
(5) Nem lehet a Társulat vezető tisztségviselője az a tag, akivel szemben a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy,aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a Társulat döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társulatáltal tagjának a tagsági jogviszony alapján az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(7) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt (annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig)
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(8) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IV.
TÁRSULAT SZERVEZETE

13. §
KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre
(1) A Társulat legfőbb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi ügyben jogosult dönteni és a tagok összességéből áll.
(2) A Közgyűlés üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja.

14. §
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály módosítása;
b) a Társulat megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társulat vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
a Társulattal munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társulat saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi társulati tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a végelszámoló kijelölése;
l) a Közgyűlés összehívása törvényességének, helyszíne meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai elfogadása.

15. §
(1) A Közgyűlést a Társulat elnöke írásban hívja össze. A meghívót valamennyi tagnak legalább 15 nappal korábban kell megküldeni, s abban közölni kell a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét és azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt Közgyűlés napja is. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
(1A) A Társulat Közgyűlése nyilvános, ezen a tagokon kívül más is részt vehet, de szavazásra nem jogosult.
(2) Az évi rendes Közgyűlésen kell megtárgyalni a Társulat éves beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését, a közhasznúsági jelentést, és a Vezetőség beszámolóját, valamint a Társulat éves költségvetését.
(3) Rendkívüli Közgyűlést kell írásban összehívni, ha
a) azt a tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével kéri,
b) azt a Felügyelő Bizottság,
c) a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség indítványozza,
d) azt a Vezetőség szükségesnek tartja, valamint,
e) azt a bíróság elrendeli.
(4) A közgyűlés helye a Társulat székhelye, amelytől a vezetőség eltérhet. Ebben az esetben a közgyűlési meghívóban rögzített pontos helyszín a közgyűlés helye.
(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újból össze kell hívni változatlan napirenddel, s ez alkalommal a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(6) Ha a Társulat Közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a Közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a Közgyűlés megtartásához.
(7) A Társulat Közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(8) A Közgyűlést a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a Társulat főtitkára vezeti.
(9) A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik Társulati tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról, egyéb döntés, határozat hozatalakor - a Társulat Alapszabályának módosítása kivételével - a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
(10) A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(11) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján kizárásról szóló eljárás folyik vagy indul, illetve pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(12) A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
(13) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a Közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
(14) Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társulat vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társulat előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
c) a Társulat céljainak elérése veszélybe került.
(15) A Társulat Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(16) A Társulat céljának módosításához és a Társulat megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(17) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, a Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

TÁRSULAT VEZETŐSÉGE
16. §
(1) A Társulatot a Vezetőség irányítja, és ellátja a szükséges feladatokat.

A vezetőség szavazati joggal rendelkező tagjai:
a) az elnök
b) két /2/ alelnök (budapesti és vidéki)
c) a főtitkár
d) a főtitkárhelyettes
e) 10 választott tag.
A vezetőség tanácskozási joggal rendelkező tagjai:
a) a Felügyelő Bizottság tagjai
b) a Numizmatikai Közlöny főszerkesztője
c) az Acta Numismatica Hungarica főszerkesztője
d) a tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tagok
e) a munkacsoportok vezetői.
(2) A Vezetőség a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a Közgyűlés határozatai és az Alapszabályban foglaltak szerint végzi munkáját, s a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 5 /öt/ évre. A határozott idő elteltével újra választhatók.
(3) Vezetőség jogosult minden olyan ügyben dönteni, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Munkájáról, tevékenységéről, döntéseiről évente legalább egyszer köteles a Közgyűlésnek beszámolni.
(4) A Vezetőség köteles gondoskodni a Társulat jogszerű működésének biztosításáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről, a pénzügyi, számviteli, adózási előírások maradéktalan betartásáról. Előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a Társulat éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági jelentést, továbbá az egyéb beszámolókat és jelentéseket.
(5) A Vezetőség üléseit szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer tartja. Az ülést az elnök hívja össze írásban a napirend közlésével és vezeti le. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévőket, az elhangzottak lényegét, a határozatokat szó szerint, feltüntetve a szavazás eredményét, a támogató és ellenző szavazatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, egy vezetőségi tag hitelesíti. A vezetőségi ülés nyilvános.
(6) A Vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 /nyolc/ napon belül újból össze kell hívni az eredeti napirenddel, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A vezetőség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
(7) A szavazati joggal rendelkező Vezetőségi tagok a jogszabály értelmében a Társulat vezető tisztségviselőinek minősülnek, és ezért a vezetőség tagjai megválasztásukat követően írásban kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e tisztséget elfogadják, és velük szemben az Ectv.38.§. (1)–(2) bekezdésében és a 39.§-ában meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, valamint a 2013.évi V. tv.3:22.§-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
(8) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(9) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társulat által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.
(10) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a társulati tagság megszűnésével,
g) visszahívással,
h) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(11) A tisztségviselő visszahívása
A közgyűlés a tisztségviselőt bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.
(12) A tisztségviselő lemondása
A Társulat tisztségviselője e tisztségéről az egyesülethez címzett, vagy az elnökség bármely tagjához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az abban megjelölt időpontban, időpont megjelölése hiányában pedig a címzetthez történt megérkezés napján lép életbe.
(13) Ha a Társulat működőképessége – így különösen a Társulat törvényes képviseletének folyamatos biztosítása, vagy a vezetőség határozatképességének megtartása – ezt megkívánja, a lemondás csak az új vezetőség vagy vezetőségi tag megválasztásával, s ennek elmaradása esetén a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

17. §
Elnök
(1) Az elnök a főtitkárral együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek vonatkozásában. Ugyancsak a főtitkárral együtt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat a Társulat nevében a jogszabályi előírásoknak, a jelen Alapszabálynak és a közgyűlési határozatoknak megfelelően.
(2) A társulati felelősségvállalási ügyekben folytatott levelezést, valamint a szerződéseket a főtitkárral együtt írja alá.
(3) Irányítja és szervezi vezetőség munkáját, összehívja a Közgyűlést, a vezetőségi üléseket, azokon és a Társulat egyéb rendezvényein elnököl.
(4) Az elnök feladatai
a) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
b) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) a Főtitkárral közösen a társulati vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d) a Társulat jogszabály- és az Alapszabálya szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
e) a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társulat szerveinek értesítése;
f) az összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Társulattal kapcsolatos kérdésekre;
h) a Társulat határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
i) a Társulat működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
j) a Társulatot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a hatályos jogszabályokban előírt intézkedések megtétele.

18. §
Tiszteletbeli elnök
(1) A Közgyűlés által határozatlan időre választott tiszteletbeli elnök, mint a Társulat elnökének tanácsadója, javaslataival, észrevételeivel segíti és támogatja a Vezetőség munkáját.
(2) A tiszteletbeli elnök jogosult a Közgyűlés, a Vezetőség és a Társulat bármely ülésén, rendezvényén részt venni, szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselővé nem választható. Tagdíjmentesség illeti meg.

19. §
Alelnökök
Az alelnökök mindenben segítik az elnök munkáját, és annak akadályoztatása esetén a társulati ügyekben minden jog- és feladatkörében helyettesítik.

20. §
Főtitkár
(1) A főtitkár az elnökkel együtt irányítja a Társulatot és gondoskodik az Alapszabályban foglaltak és jogerős határozatok betartásáról és végrehajtásáról.
(2) A főtitkár az elnökkel együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek tekintetében, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, az Alapszabály és a közgyűlési határozatok szerint.
(3) A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társulat alkalmazottai tekintetében, ideértve azok munkakörének és munkaidő beosztásának meghatározását is.
(4) A Társulat kifizetéseit az irodavezető utalványozza az elnök vagy a főtitkár ellenjegyzése mellett. Az elnök és/vagy a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesük az ellenjegyző.
(5) A főtitkár köteles gondoskodni a Társulat ügykezelésének megszervezéséről és intézi a Társulat napi- és folyó ügyeit. Különleges feladatok esetenkénti elvégzésére jogosult társulati tagot vagy tagokat felkérni, illetve megbízni.
(6) A főtitkár tartozik felelősséggel a jogszabályi előírások szerinti nyilvántartások vezetéséről, jelentések megtételéről.
(7) Részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társulattal kapcsolatos kérdésekre.

21. §
Főtitkárhelyettes
A főtitkárhelyettes mindenben segíti a főtitkár munkáját, és annak akadályoztatása esetén a társulati ügyekben minden jog- és feladatkörében helyettesíti.

22. §
Numizmatikai Közlöny
(1) A Társulat által rendszeresen, de időszakonként kiadandó tudományos folyóiratot, a „Numizmatikai Közlöny”-t a Vezetőség által 5 /öt/ évre megválasztott főszerkesztő szerkeszt, aki egyben a szerkesztőbizottság elnöke is.
(2) A szerkesztő bizottsági tagokat a főszerkesztő kéri fel, és őket bármikor fel is mentheti.
(3) A szerkesztő bizottság munkáját a Vezetőség ellenőrzi.

23. §
Acta Numismatica Hungarica
(1) A Társulat online periodikát jelentet meg a honlapján, amelyet a Vezetőség által 5 /öt/ évre megválasztott főszerkesztő szerkeszt, aki egyben a szerkesztőbizottság elnöke is (elérhetősége: http://acta.numizmatika.org/index.php/acta).
(2) A szerkesztő bizottsági tagokat a főszerkesztő kéri fel, és őket bármikor fel is mentheti.
(3) A szerkesztő bizottság munkáját a Vezetőség ellenőrzi.

24. §
Felügyelő Bizottság
(1) A Társulat Közgyűlése határozott időre – 5 /öt/ évre – 3 /három/ tagú Felügyelő Bizottságot választ azzal, hogy a megválasztott tagok maguk közül választják meg az elnököt.
(2) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.
(3) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társulat működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társulat munkavállalóitól pedig
tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a Társulat irataiba, könyveibe betekinthetnek, és azokat megvizsgálhatják.
(4) A Felügyelő Bizottság tagjai a Társulat Közgyűlésén és a Vezetőségi üléseken tanácskozási joggal jogosultak részt venni, azonban az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést tárgyaló Közgyűlésen a Felügyelő Bizottság elnöke köteles részt venni, és a bizottság álláspontját határozathozatal előtt ismertetni. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság álláspontját az elnök által felkért FB tag ismertetheti.
(5) A Felügyelő Bizottság köteles a Vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a Társulat működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Vezetőség döntését teszik szükségessé, - a Vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(6) Amennyiben a Felügyelő Bizottság, fentiekre vonatkozó tudomása azt indokolja, úgy jogosult a Társulat elnökénél kezdeményezni a rendkívüli Közgyűlés összehívását, s ha az elnök 30 napon belül ennek nem tesz eleget, akkor a rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult összehívni. Amennyiben a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. Működésére az elnökség működésének szabályai az irányadók.

25. §
Műhelyek, Munkacsoportok
(1) A numizmatika egyes ágainak művelői, vagy a numizmatika egy-egy szűkebb területe iránt érdeklődők műhelyekbe, munkacsoportokba szerveződhetnek a részterület hatékonyabb művelése céljából.
(2) A műhely, illetve munkacsoport megalakulását, annak munkaprogramját és vezetőjének nevét a főtitkárhoz kell írásban benyújtani, és a műhely, munkacsoport megalakulását a Vezetőség hagyja jóvá.
(3) A műhely, munkacsoport vezetőjét a műhely, munkacsoport tagjai választják, aki az általa elkészített munkatervnek megfelelően szervezi a csoport munkáját és arról évente a Vezetőséget írásban tájékoztatja.
(4) A műhelyek, munkacsoportok összejövetelei nyilvánosak.

26. §
Záró rendelkezések
(1) A Társulat tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(2) Jelen Alapszabályt a Társulat Közgyűlése 2020. szeptember 17-ei ülésén jóváhagyta, és felhatalmazta a Társulat elnökét és főtitkárát, hogy ügyvédi ellenjegyzés mellett a Társulat képviseletében aláírják.

Budapest, 2020. szeptember 17.

Alulírott Dr. Kovács J. Ildikó ügyvéd, ellenjegyzésemmel igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a hatályos jogszabályokban foglaltaknak.
Ellenjegyzem: Budapesten, 2020. szeptember xx.
Dr. Kovács J. Ildikó
ügyvéd