Nyomtatás

 

A Fővárosi Törvényszéken 735. sorszám alatt nyilvántartásba vett és a 13.Pk. 60.520/1989/10. sorszámú végzéssel közhasznú szervezetté minősített

MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT

eddigi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt, a 2014. 09. 09.-i közgyűlésén elfogadott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk. előírásainak megfelelően megállapított hatályos szövegű

 

LÉTESÍTŐ OKIRATA


I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
1. §
A civil szervezet neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme


1. A civil szervezet neve: MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT
2. A civil szervezet székhelye: H-1085 Budapest, Csepreghy u. 4. fsz. 2.
3. A civil szervezet működési területe: Magyarország
4. A civil szervezet elektronikus levélcíme: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2. §
A Magyar Numizmatikai Társulat önálló jogi személyként működő, közhasznú tevékenységet végző, országos hatáskörű civil szervezet.
 
3. §
A Társulat célja

(1) A Társulat a numizmatika iránt érdeklődőket és annak tudományos művelőit összefogó országos hatáskörű társadalmi szervezet.
Célja: a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése, a numizmatika iránt érdeklődők között a kapcsolat megteremtése, fenntartása és fejlesztése.

(2) A Társulat céljai megvalósítása érdekében:
a) rendszeres összejöveteleket tart,
b) munkacsoportokat szervez,
c) előadásokat, vitaüléseket, tudományos ülésszakot és kiállításokat szervez,
d) folyóiratokat és egyéb kiadványokat jelentet meg a numizmatika tárgyköréből,
e) emlékérmeket veret és bocsát ki,
f) kapcsolatokat tart fenn rokon- és hasonló rendeltetésű bel- és külföldi szervezetekkel, egyesületekkel,
g) díjakat, jutalomérmeket alapít, pályázatokat ír ki,
h) könyvtárat és olvasószolgálatot tart, amely nyilvános tudományági szakkönyvtárként működik,
i) a numizmatika tárgykörébe tartozó kérdésekben szakvéleményt ad és javaslatot készít.

(3) A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(4) A Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásainak megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
•    tudományos tevékenység, kutatás,
•    ismeretterjesztés,
•    kulturális örökség megóvása.

A Társulat közhasznú tevékenységét, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

(5) A Társulat csak a saját numizmatikai gyűjteményét fejleszti, valamint elősegíti a közgyűjtemények fejlesztését.
A Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (az alábbiakban Civil törvény) szerinti közhasznú szervezet. A Társulat a jelen Létesítő Okirat 4. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységeit a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában való együttműködés, ismeretterjesztés, és a kulturális örökség védelmére vonatkozó közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladatok teljesítését a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról 5.§.(3) bekezdése írja elő a Kormány, a tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a  társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek részére, a 2011. évi CXC. törvény  a nemzeti közművelésről 4.§.(1) a)-u) pontjai, valamint a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökségvédelméről 5.§.(1) bekezdése írja elő az állam, önkormányzat, nemzetiségi/társadalmi/gazdasági szervezetek, természetes személyek számára.
 
4. §
A Társulat vagyona és jövedelme
 
(1) A Társulat vagyonát a tulajdonában lévő helyiség és annak berendezési tárgyai, irodagépei, éremgyűjteménye, könyvtára, valamint saját kiadású folyóiratai és egyéb kiadványai, tovább pénzeszközei, értékpapírjai és követelései képezik.

(2) A Társulat a civil szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően folytat gazdálkodási tevékenységet, melynek eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra, tevékenységre fordítja.

(3) A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Ebben a körben és célból a Társulat gazdasági társaságot alapíthat, abba tagként beléphet.
A Társulat befektetési tevékenységet nem folytat.

(4) A Társulat bevételeit elsősorban a tagok által fizetendő tagdíj képezi, de a Társulatot céljai elérése érdekében bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy támogathatja adományokkal és hagyatékkal.

(5) A gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokról, pénzügyi beszámolókról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.

(6) A Társulat a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania.

(7) A Társulat az elnökség tagjait, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(8) A Társulat váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki és gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vesz fel, befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott és előzetesen a felügyelő bizottság által véleményezett befektetési szabályzat alapján végez.

(9) A Társulat a beszámolóval egyidejűleg a jogszabályoknak megfelelő közhasznúsági mellékletet is készít, amelyet a beszámolóval azonos módon helyez letétbe és tesz közzé. A beszámolóba, közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

II.
A TÁRSULAT TAGJAI

5. §

(1) A Társulat tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki, vagy amely a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja a Társulat céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el a Társulat alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja a Társulat tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen a Társulat tevékenységében történő rendszeres részvételt és a Társulat céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

(2) Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, a Társulat a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére a Társulat közgyűlése dönt. Létesítő Okirat előírásait magára nézve kötelezőnek elismeri, és azokat betartja.

6. §

A numizmatika tudományában kimagasló eredményt elérő, vagy különös érdemeket szerzett személyeket a Közgyűlés tiszteleti taggá választhatja.
A tiszteletbeli tagságra a tagok jogai és kötelezettségei irányadók azzal, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, valamint tisztségre nem választhatók és nem választhatnak.

7. §
A tagok jogai

(1) A Társulat tagja jogosult a Társulat tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. A Társulat tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet a Társulat tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet a Társulat nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni a Társulatnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

(2) A Társulat tagja részt vehet a Társulat rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján a Társulat bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.

(3) A Társulat valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és a Társulat legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. A Társulat tagjait egyenlő jogok illetik.

(4) A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

(5) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

(6) Csak az a tag gyakorolhatja jogait, aki a Létesítő Okiratban előírt kötelezettségeinek eleget tett. Ezért tagfelvételkor feltétlenül, a későbbiekben pedig kívánalomra a Létesítő Okiratot minden tag rendelkezésére kell bocsátani.

(7) Minden tagot szavazat illet meg.

(8) A társulati tag
(a) részt vehet a Társulat munkájában és rendezvényein,
(b) részesül a Társulat által nyújtott kedvezményekben,
(c) használhatja a Társulat szakkönyvtárát a Szervezeti és Működési Szabályzatban lefektetett szabályok szerint,
(d) tanulmányozhatja a Társulat gyűjteményét a Szervezeti és Működési Szabályzatban lefektetett szabályok szerint,
(e) felvételre ajánlhat új tagokat,
(f) a közgyűlésen hozzászólhat a tárgysorozat pontjaihoz és szabályszerű írásbeli indítványokat, tehet,
(g) a közgyűlésen gyakorolhatja szavazati jogát,
(h) vitaüléseken előadhatja véleményét,
(i) a társulati élettel, a vezetőség munkájával kapcsolatban javaslatokat tehet,
(j) bármely tisztségre választhat és megválasztható.
 
8. §
A társulati tagok kötelezettségei
 
(1) A Társulat tagjai kötelesek:
a) a Létesítő Okiratban foglaltaknak eleget tenni,
b) a Társulat célkitűzéseit előmozdítani,
c vállalt munkájuknak, feladatuknak és megbízatásuknak a legjobb tudásuk szerint eleget tenni,
d) a megállapított tagdíjat fizetni.
 
9. §
A társulati tagság megszűnése

(1) A társulati tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A kilépési szándékot a főtitkárnak írásban kell bejelenteni.

(3) Törölni kell a tagok sorából azokat, akiknek 1 évi tagdíjhátraléka van, s a tagdíjfizetési kötelezettségüknek írásbeli felszólítás ellenére sem tesznek eleget. Ugyancsak törölni kell a tagnyilvántartásból az elhalt tagot.

(4) Ha a társulati tagok sorából törölt egyén a Társulatba való újrafelvételét kéri és ennek egyéb kizáró oka nincsen, az újrafelvételnek feltétele az elmaradt tagdíj rendezése.

A tag kizárása

(1) A tagnak jogszabályt, a Társulat alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely társulati tag vagy társulati szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

(2) A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.

(3) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

(4) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag a Társulat székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.


10. §

A Társulat tevékenysége, valamennyi rendezvénye, kiállítása, stb. nyilvános és közhasznú szolgáltatások – szakkönyvtár, előadások, stb. – bárki által igénybe vehető.
 
III.
NYILVÁNOSSÁG

11/A. §

(1) Mind a Közgyűlés, és a vezetőség, mind a Felügyelő Bizottság döntéseit a Társulat ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában.
Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, ha ez lehetséges, személyét is.

(2) A határozatokat az érintettekkel írásban igazolható módon kell közölni, melyről az elnök köteles gondoskodni.
A fentieken túl a határozatokat a Társulat székhelyén lévő hirdetőtáblán kell nyilvánosságra hozni, illetőleg az időszakonként megjelenő Numizmatikai Közlönyben kell ismertetni.

(3) A Társulat működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének rendjéről, továbbá a beszámoló közzétételéről, ugyancsak a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, illetőleg az időszaki kiadványban kell tájékoztatást adni.

(4) Az előző bekezdésben foglaltakon túl, a Társulat működésének nyilvánossága biztosítása érdekében a Társulat internetes honlapján kell közzétenni a beszámolókat, valamint ismertetni kell a szolgáltatások igénybevételének módját, rendjét.

(5) A Társulat működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet – előre egyeztetett időpontban –, s azokról saját költségén másolatot készíthet.
 
11/B. §

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet a Társulat vezető tisztségviselője az a tag, akivel szemben a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(7) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(8) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(9) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(10) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
 
IV.
A TÁRSULAT SZERVEZETE

12. §
A KÖZGYŰLÉS

A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

(1) A Társulat legfőbb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi ügyben jogosult dönteni és a tagok összességéből áll.

(2) A Közgyűlés üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja.

13. §

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) a Társulat megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a Társulat vagyon helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társulattal munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társulat saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági  tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

14. §


(1) A Közgyűlést a Társulat elnöke hívja össze írásban. A meghívót valamennyi tagnak legalább 15 nappal korábban kell megküldeni, s abban közölni kell a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét és azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
A Társulat Közgyűlése nyilvános, ezen a tagokon kívül más is részt vehet.

(2) Az évi rendes Közgyűlésen kell megtárgyalni a Társulat éves beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését, a közhasznúsági jelentést, és a Vezetőség beszámolóját, valamint a Társulat éves költségvetését.

(3) Rendkívüli Közgyűlést kell írásban összehívni, ha azt a tagok 10 %-a az ok és a cél megjelölésével kéri, ha azt a Felügyelő Bizottság, illetőleg a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség indítványozza, továbbá ha azt a Vezetőség szükségesnek tartja, valamint, ha azt a bíróság elrendeli.

(4) A Társulat az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újból össze kell hívni változatlan napirenddel, s ez alkalommal a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(6) Ha a Társulat ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(7) A Társulat ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(8) A közgyűlést a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a Társulat főtitkára vezeti.

(9) A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

(10) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(11) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(12) A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

(13) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

(14) A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

(15) Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társulat vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társulat előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a Társulat céljainak elérése veszélybe került.

(16) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni változatlan napirenddel, s ez alkalommal a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(17) A Társulat alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(18) A Társulat céljának módosításához és a Társulat megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(19) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

(20) A Közgyűlésen a Társulat elnöke elnököl, és gondoskodik az ülés levezetéséről.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:
• a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét és a jelenléti ívet,
• az egyes napirendekkel kapcsolatban elhangzottak lényegét,
• a szavazást és annak eredményét, feltüntetve a döntést támogatók és ellenzők számát, feltüntetve a tartózkodók számát is azzal, hogy az érdemben „nem” szavazatnak számít,
• a határozatot szó szerint.
A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a Közgyűlés által megválasztott két tag hitelesíti.

A TÁRSULAT VEZETŐSÉGE
15. §

(1) A Társulatot a Vezetőség irányítja, és ellátja a szükséges feladatokat.

A vezetőség tagjai:
a) az elnök
b) két /2/ alelnök (budapesti és vidéki)
c) a főtitkár
d) a főtitkárhelyettes
e) a főszerkesztő és
f) 10 tag.

(2) A Vezetőség a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a Közgyűlés határozatai és a Létesítő Okiratban foglaltak szerint végzi munkáját, s a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 5 /öt/ évre, s a Közgyűlés a vezetőség tagjait bármikor visszahívhatja. A határozott idő elteltével újra választhatók.

(3) Vezetőség jogosult minden olyan ügyben dönteni, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Munkájáról, tevékenységéről, döntéseiről évente legalább egyszer köteles a Közgyűlésnek beszámolni.

(4) A Vezetőség köteles gondoskodni a Társulat jogszerű működésének biztosításáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről, a pénzügyi, számviteli, adózási előírások maradéktalan betartásáról. Előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a Társulat éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági jelentést, továbbá az egyéb beszámolókat és jelentéseket.

(5) A Vezetőség üléseit szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer tartja. Az ülést az elnök hívja össze írásban a napirend közlésével és vezeti le. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévőket, az elhangzottak lényegét, a határozatokat szó szerint, feltüntetve a szavazás eredményét, a támogató és ellenző szavazatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, egy vezetőségi tag hitelesíti. A vezetőségi ülés nyilvános.

(6) A Vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 /nyolc/ napon belül újból össze kell hívni az eredeti napirenddel, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A vezetőség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető-elnök szavazata dönt.

(7) A Közgyűlés által választott Vezetőségi tagok a jogszabály értelmében a Társulat vezető tisztségviselőinek minősülnek, és ezért a vezetőség tagjai megválasztásukat követően írásban kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e tisztséget elfogadják, és velük szemben az Ectv.38.§.(1)-(2) bekezdésében és a 39.§-ában meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, valamint a 2013.évi V. tv.3:22.§-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

16. §
Az elnök
 
(1) A Társulat élén a Közgyűlés által öt /5/ évre választott elnök áll.
A Társulat elnöke: Dr. Torbágyi Melinda.

(2) Az elnök a főtitkárral együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek vonatkozásában. Ugyancsak a főtitkárral együtt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat a Társulat nevében a jogszabályi előírásoknak, a jelen Létesítő Okiratnak és a Közgyűlési határozatoknak megfelelően.

(3) A társulati ügyekben folytatott levelezést, a szerződéseket a főtitkárral együtt írja alá.

(4) Irányítja és szervezi vezetőség munkáját, összehívja a Közgyűlést, a vezetőségi üléseket, azokon és a Társulat egyéb rendezvényein elnököl.
    
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

17. §
Az alelnökök

(1) Az alelnökök az elnököt munkájában segítik és az elnök akadályoztatása esetén minden társulati vonatkozásban helyettesítik őt.

18. §
A főtitkár

(1) A főtitkár az elnökkel együtt irányítja a Társulatot és gondoskodik a Létesítő Okiratban foglaltak és jogerős határozatok betartásáról és végrehajtásáról.
A Társulat főtitkára: Soós Ferenc

(2) A főtitkár az elnökkel együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek tekintetében, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a Létesítő Okirat és a Közgyűlési határozatok szerint.

(3) A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társulat alkalmazottai tekintetében, ideértve azok munkakörének és munkaidő beosztásának meghatározását is.

(4) A főtitkár az elnökkel együttesen utalványozza a Társulat kifizetéseit, akadályoztatása esetén a főtitkár-helyettessel együtt jogosult utalványozásra.

(5) A főtitkár köteles gondoskodni a Társulat ügykezelésének megszervezéséről és intézi a Társulat folyó ügyeit. Különleges feladatok esetenkénti elvégzésére jogosult társulati tagot vagy tagokat felkérni, illetve megbízni.

(6) A főtitkár tartozik felelősséggel a jogszabályi előírások szerinti nyilvántartások vezetéséről, jelentések megtételéről.

19. §
A főtitkárhelyettes

A főtitkárhelyettes mindenben segíti a főtitkár munkáját, és annak akadályoztatása esetén a társulati ügyek tekintetében helyettesíti.
 
20. §
Felelős szerkesztő

(1) A társulat által rendszeresen, de időszakonként kiadandó tudományos folyóiratot a „Numizmatikai Közlönyt” a Közgyűlés által 5 /öt/ évre megválasztott felelős szerkesztő szerkeszti, aki egyben a szerkesztőbizottság elnöke is.

(2) A szerkesztő bizottsági tagokat a Vezetőség kéri fel, és őket bármikor fel is mentheti.
 
21. §
A tiszteleti elnök

(1) A közgyűlés által határozatlan időre – élete végéig – választott tiszteleti elnök, mint a Társulat elnökének tanácsadója, javaslataival, észrevételeivel segíti és támogatja a Vezetőség.

(2) A tiszteleti elnök jogosult mind a Vezetőség, mind a Közgyűlés, és a Társulat egyéb ülésein, rendezvényein részt venni.
 
22. §
A Felügyelő Bizottság

(1) A Társulat Közgyűlése határozott időre, 5 /öt/ évre 3 /három/ tagú Felügyelő Bizottságot választ azzal, hogy a megválasztott tagok maguk közül választják meg az elnököt.

(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(3) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társulat működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társulat munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a Társulat irataiba, könyveibe betekinthetnek, és azokat megvizsgálhatják.

(5) A Felügyelő Bizottság tagjai a Társulat Közgyűlésén és a Vezetőségi üléseken tanácskozási joggal jogosultak részt venni, azonban az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést tárgyaló Közgyűlésen a Felügyelő Bizottság elnöke köteles részt venni, és a bizottság álláspontját határozathozatal előtt ismertetni.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles a Vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a Társulat működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, vagy mulasztás történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Vezetőség döntését teszik szükségessé,
- a Vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Amennyiben a Felügyelő Bizottság, fentiekre vonatkozó tudomása azt indokolja, úgy jogosult a Társulat elnökénél kezdeményezni a rendkívüli Közgyűlés összehívását, s ha az elnök 30 napon belül ennek nem tesz eleget, akkor a rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult összehívni. Amennyiben a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. Működésére az elnökség működésének szabályai az irányadók.
 
22/A. §
Munkacsoportok
 
(1) A numizmatika egyes ágainak művelői, vagy a numizmatika egy-egy szűkebb területe iránt érdeklődők munkacsoportba szerveződhetnek a részterület hatékonyabb művelése céljából.

(2) A munkacsoport megalakulását, annak munkaprogramját és vezetőjének nevét a főtitkárhoz kell írásban benyújtani, és a munkacsoport megalakulását a Vezetőség hagyja jóvá.

(3) A munkacsoport vezetőjét a munkacsoport tagjai választják, aki az általa elkészített munkatervnek megfelelően szervezi a csoport munkáját és arról évente a Vezetőséget írásban tájékoztatja.

(4) A munkacsoportok összejövetelei is nyilvánosak.
 
23. §
Záró rendelkezések
 
(1) A Társulat tevékenységére a Létesítő Okiratban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(2) Jelen Létesítő Okiratot a Társulat Közgyűlése 2014. 09. 09-i ülésén jóváhagyta, és felhatalmazta a Társulat elnökét és főtitkárát, hogy ügyvédi ellenjegyzés mellett a Társulat képviseletében aláírják.
 
Budapest, 2014. szeptember 09.

Dr. Torbágyi Melinda
elnök

Soós Ferenc
főtitkár

Alulírott Dr. Kovács J. Ildikó ügyvéd, ellenjegyzésemmel igazolom, hogy „az alapszabály (létesítő okirat) egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.”

Ellenjegyzem: Budapesten, 2014. szeptember 09.

Dr. Kovács J. Ildikó ügyvéd