^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  

MEGHÍVÓ

a Magyar Numizmatikai Társulat

2025. április 15-én, kedden 18 órakor

a Társulat helyiségében tartandó előadására, amelyet

Varga Máté

 

Pénzhamisító műhelyek a középkori és kora újkori Magyar Királyság területén

 címmel tart.

 

Az előadásra vendégeket is szeretettel várunk.

Az előadás megtekintéséhez kattintson ide: http://www.galileowebcast.hu/live

A középkori és kora újkori pénzhamisítás témakörével számos történész és régész foglalkozott az elmúlt 130 évben. Azonban az írott források kutatása, és maguk a hamispénzek tárgyalása mellett sokszor elsikkadt az a tény, hogy hol is készülhettek ezek a hamis pénzek, tehát hol voltak azok a műhelyek, ahol verték a pénzeket. 2015-ben más-más indíttatásból, de egy közös cél által vezérelve próbáltuk Nagy Zsolttal összegyűjteni a Kárpát-medence területéről azokat a régészeti lelőhelyeket, ahol pénzhamisításra utaló leletek kerültek elő. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a hamis pénzeket nem gyűjtöttük, mert azok önmagukban nem jelzik egy műhely helyét. 2015-ben megjelent cikkünkben 23 település szerepelt – ami több lelőhelyet takar -, és jól jelezte a szlovákiai kutatás előrehaladottságát ebben a témakörben, hogy a települések közül 13 a Felvidékről származott.

2015 óta folyamatosan gyűjtjük az újabb lelőhelyeket és leleteket, így már több mint 50 lelőhelyről ismerünk olyan régészeti leleteket, amiket egyértelműen, vagy nagy valószínűséggel köthetünk a pénzhamisításhoz. További több mint 20 lelőhelyről pedig korabeli írott források számolnak, be, hogy ott tiltott tevékenység folyt. A pénzhamisításra utaló régészeti jelenségek és leletek között találunk olvasztó kohókat, salakokat, öntőtégelyeket, nyersanyagdarabokat, szerszámokat, félkész vagy rontott termékeket és ritka esetekben verőtöveket is (pl. Borosznok/Brusník, Szlovákia). Azonban a legjellemzőbb és egyértelműen pénzhamisításra utaló leleteknek a veretlen réz lapkák (vagy ezüstözött réz lapkák), illetve a különböző rézlemez nyiradékok számítanak.

Varga Máté, régész, numizmata

2025apr

Copyright © 2013-2020. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.