^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  

 

Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657

A Magyar Numizmatikai Társulat kiadásában megjelent művek között meg kell emlékeznünk arról a kiadványról is, amely végül nem annak keretein belül jelent meg, de a kiadásához vezető úton ez az intézmény elévülhetetlen érdemeket szerzett. A vezetőség 1912-ben beadványt intézett a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságához, amelyben kérte, hogy utaljanak ki számára évi rendszerességgel egy meghatározott összeget a Corpus Nummorum Hungariae harmadik kötetének előkészítő munkálataira. Néhány szót azonban ejtsünk azokról a pontokról is, amelyen keresztül a mű kiadatásának folyamata idáig jutott. Az MTA Régészeti Bizottságának gondozásában 1899-ben jelent meg Réthy László Corpus Nummorum Hungariae első kötete, amely az Árpád-házi pénzek leírását tartalmazta. Nyolc évvel később — mint azt a Weszerle táblák kiadási körülményeinek vizsgálatánál már leírtuk — elkészült a második kötet a későközépkori királyok vereteinek feltárásával. A harmadik kötet összeállítását Harsányi Pál vállalta magára.

Ezen előzmények után fordult a társulat az akadémiához az említett kéréssel, miszerint folyósítson neki évente egy bizonyos összeget a Corpus harmadik kötetének előkészítő munkálataira, pontosabban a már összegyűjtött anyag éremrajzainak elkészítésére. A társulat vállalta, hogy a rajzokról saját költségén kliséket állíttat elő, az összegyűlt anyagot a Numizmatikai Közlönyben megjelenteti, és a készülő műhöz szükséges befejezett sablonokat átadja a Magyar Tudományos Akadémiának. A javaslat pozitív elbírálásban részesült, melynek köszönhetően 1912 és 1921 között a Magyar Tudományos Akadémia 578/1912. számú átiratával évi 600 korona, illetve ennek megfelelő összegű támogatást utaltatott ki az előkészületek fedezésére.

Az MTA az 1921. április 15-én kelt 334/1921 számú átiratában azonban bejelentette, hogy megszünteti a Corpus Nummorum Hungariae harmadik kötetének támogatását. A társulat a következő indokolással kérte a határozat megváltoztatását: „... rendkívül lesújtott bennünket az a közlés, hogy midőn a Tudományos Akadémia az ország lelkes tudományszerető közönsége részéről milliókra tehető adományokban részesül, abból minden tudományszak megkapja a maga részét, csak a numizmatika nem, pedig a Tudományos Akadémiától a numizmatika terén egyelőre mást nem kérünk, mint a Corpus Nummorum Hungariae előmunkálatainak intenzív támogatását. Hangsúlyozzuk, hogy mi adjuk továbbra is hozzá a legönzetlenebbül a szellemi és adminisztratív munkát, s az anyagi eszközök egy részét, így tehát semmi esetre sem túlzott az a tiszteletteljes kérelmünk, hogy viszont a Tudományos Akadémia se vonja meg az anyagi támogatást a szakértő közönség által várva várt műtől.” Az Akadémia a kérelmet a mostoha gazdasági helyzetre való tekintettel végérvényesen elutasította, Harsányi Pál halála pedig még a finanszírozható előkészítő munkálatok folytatását is leállította.

Az akadémia 1921-es elutasító határozata után 20 év telt el addig, míg 1941-ben a társulat újabb beadványt intézett az MTA Régészeti Bizottságához. Jó ürügyként szolgált, hogy az MTA a Vigyázó Ferenc- féle örökség kapcsán programot készített a megoldásra váró feladatokról és ezek között szerepelt a Corpus Nummorum Hungariae harmadik kötetének befejezése is. A vezetőség kérte a programhoz kapcsolódva, hogy a „Régészeti Bizottság a C. N. H. III. kötetét, tehát a Habsburg-kori magyar pénzek leírásának kiadását, de legalább is egyelőre a kiadásra való előkészületek elvégzését támogatással tegye lehetővé.” Ezzel együtt a munka folytatására és a mű megírására dr. Huszár Lajost, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának őrét javasolta. Ő ekkor már meg is kezdte Harsányi félbemaradt munkájának folytatását, de 1941-ben az előkészítő munka már egész mást jelentett. Azt a gondolatot, amely szerint rajzokkal oldják meg az illusztráció kérdését, elvetették, mivel az anyag valósághű feltárásához fotókra volt szükség. A másik gondot a teljesség kérdése jelentette. Mivel magyar pénzek nemcsak Magyarország területén voltak, hanem külföldi gyűjteményekben is, az így szükségszerűvé vált külföldi tanulmányutak biztosítására, és a fotóköltségek fedezésére 3000 pengő segélyt kértek az akadémiától: „A négyszáz éves Habsburg uralom alatt vert magyar pénzek Magyarország történetét illusztrálják és egyben beszédes bizonyítékai — az örökös tartományok uniformizált érmeivel ellentétben — a magyar államiság fenntartására irányuló erőfeszítéseknek.”

Az akadémia mérlegelte a kért támogatás mértékét illetve tárgyát, és a mű nemcsak numizmatikai, de történeti, gazdaságtörténeti, sőt művészeti jelentőségét is belátva, megadta az igényelt összeget. Huszár Lajos 1948-ig az akadémiai támogatás felhasználásával áttanulmányozta a magyar vidéki múzeumi- és magángyűjtemények mellett a legfontosabb külföldi gyűjteményeket (Bécs, Prága, Berlin, Milano, stb.) is. A további munkálatokra és a kötet megjelentetésére azonban társulati keretek között már nem volt lehetőség. A Corpus Nummorum Hungariae harmadik kötetének kiadása 1957-ig ismét kétséges volt.

Huszár Lajos 1957-ben kérelemmel fordult a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéhez, amelynek hatására a kiadvány ügyét felkarolták. A teljes kézirat, amely az 1526 és 1657 közötti időszak pénztörténeti feldolgozását tartalmazta, a 60-as évek derekán készült el. Kiadására csak közel 10 évi várakozás után, 1975-ben Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657 címmel Corpus Nummorum Hungariae III. sorozatcímmel az Akadémiai Kiadó gondozásában került sor.

Copyright © 2013-2019. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.