^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  


Ambrus Béla: Magyarország papírpénzei

Lakos János az 1946. december 12-én megtartott választmányi ülésen jelentette be, hogy Éremgyűjtők Zsebkönyve címmel kiadványsorozatot kíván indítani. A választmány elfogadta az ajánlatát, és 1947. január 10-én meg is kötötték a szerződést. Ebben Lakos János kötelezte magát, hogy az egyes kötetek kiadásával járó mindennemű költséget magára vállalja, a társulatot semmilyen anyagi kötelezettség nem terheli. A megjelent kiadványok eladásából befolyó összeg mindaddig őt illeti meg, amíg a kiadványok önköltségi ára meg nem térül. Az esetleges fennmaradó tiszta jövedelem fele pedig a Magyar Numizmatikai Társulat költségvetését gazdagítja. Ennek fejében a társulat hozzájárul, hogy a megjelenő kiadványok „Magyar Numizmatikai Társulat” impresszummal adassanak ki. Az egyes köteteket a kiadás előtt az ügyvezető alelnöknek, Huszár Lajosnak be kellett mutatni, az intézmény ugyanis csak az általa kiadásra alkalmasnak ítélt kéziratok megjelentetéséhez adja a nevét. Ezzel a megszorítással kívánták a megjelentetendő művek tudományos színvonalát biztosítani. Az 1947. március 13-án megtartott választmányi ülésen már be is mutatták a sorozat első tagjának kéziratát, Ambrus Béla: Magyarország papírpénzei című munkáját. Mivel a magyar papírpénzekről eleddig összefoglaló munka nem jelent meg, és e témakör az időszaki kiadványokban is mostohagyereknek számított, a kiadás minden szempontból kívánatos volt. Ambrus Béla neve és személye pedig garanciát nyújtott a kézirat alaposságához és megfelelő színvonalához. Huszár Lajos a kiadványt feltétlenül megjelenésre javasolta.

Az Éremgyűjtők Zsebkönyve sorozat első tagja 1949 áprilisában meg is jelent. Lakos János teljes költsége 1865 Ft volt. A kis kötet tartalmazta a Magyarországon is forgalomban lévő, eredetileg osztrák bank- és államjegyek, valamint a hazai papírpénzek teljes sorozatát. Külön fejezetben tette közzé a szerző a Magyar Szabadságharc és emigráció pénzjegyeit, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia bank- és államjegyeit. Ambrus a kötetet formulárékkal egészítette ki, és külön táblázatban ismertette a különböző államok és helyhatósági szervek által felülbélyegzett példányokat is.

Sajnos a kiadványsorozat ezzel az első és egyetlen kötettel megszakadt. 1953. december 30-i dátummal fennmaradt egy jegyzőkönyvmásolat az irattárban, amely a szerződés felbontásáról rendelkezik. Ebből értesülünk arról, hogy az 1000 példányban kinyomtatott könyvből az eltelt négy év alatt /1949-1953/ mindössze 200 darabot sikerült értékesíteni. Ez csupán egyötöde a megjelentetett példányszámnak, így Lakos János számára a kiadás egyértelműen veszteséges volt. Abban állapodtak meg tehát, hogy a társulat a fennmaradó példányok közül 640-et 1 Ft egységáron, a kimutatható önköltség feléért megvásárol, így ezzel az 1224 Ft értékben történt értékesítést hozzászámolva a befektetett összeg a támogató számára megtérül. A társulat a legalacsonyabb összegért megvásárolt fennmaradó példányokkal szabadon rendelkezhetett. Bár a kiadvány későbbi sorsáról több adattal nem rendelkezünk, a tények azt mutatják, hogy minden példányt sikerült értékesíteni, ugyanis 1988-ban a könyvtárban nem volt megtalálható a könyv, és azt csak antikváriumon keresztül lehetett megszerezni.

Copyright © 2013-2020. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.