Huszár Lajos: Attila dans la numismatique

A Magyar Numizmatikai Társulat és Werkner Zsigmond társulati tag között 1947. január 20-án megállapodás született egy kiadandó könyvsorozat tárgyában. A sorozat címeként először a Studia Numismatica elnevezést javasolták, de az 1947. január 27-én megtartott választmányi ülésen a Moneta Prisca sorozatcím mellett döntöttek. A kiadás minden költségét Werkner Zsigmond vállalta magára, míg a társulat hozzájárult nevének kiadóként való feltüntetéséhez. A sorozat célja az volt, hogy szervesen kiegészítse az elsősorban magyar vagy magyar vonatkozású tanulmányokat közreadó Numizmatikai Közlönyt, illetve egyetemes éremtani kérdéseket tárgyaljon. Éppen ezért úgy tervezték, hogy a közlendő anyag nemzetközi tudományos jellegének megfelelően minden egyes kötet valamely világnyelven jelenik meg.

Az elsősorban népszerűsítő jellegű a következőkben tárgyalandó Éremgyűjtők Zsebkönyve sorozat mellett ez lett volna a társulat második, szigorúan tudományos alapokon nyugvó sorozata. A sorozatból a „rossz hagyományoknak megfelelően” csak egy kötet látott napvilágot, Huszár Lajos: Attila dans la numismatique című műve. A reneszánsztól egészen a 19. század végéig kedvelt témája volt az éremművészetnek Attila hun király ábrázolása. Huszár Lajos egy kötetbe gyűjtötte az olasz, francia, német mesterek alkotásait, s azokat teljes leírással és bibliográfiai hivatkozással látta el. A kötet mindmáig nélkülözhetetlen segédeszköz. Értékét mutatja, hogy az Éremtani Lapokban folytatásokban megjelent a tanulmány magyar fordítása is. Több kötet megjelentetésére az anyagi eszközök szűkössége miatt nem került sor.