^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  


Alföldi András: A Kontorniát-érmek

A társulat fennállásának 40. évfordulója alkalmából Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941-ben 4000 pengő rendkívüli segélyt engedélyezett és utalványoztatott ki az intézmény részére két részletben. A vezetőség élve a jelentős rendkívüli támogatás adta lehetőséggel elhatározta, hogy ez összegből „egy olyan műnek a kiadását fogják lehetővé tenni, amely az éremtani tudomány terén nemcsak bel-, hanem külföldön is szenzáció lesz.”

1944


Ez a munka Alföldi András: A Kontorniát-érmek c. műve volt. A monográfia tárgya az antik numizmatika egyik legvitatottabb csoportjának, a kontorniát veretek céljának és értelmének megfejtése. Eredetileg cirkuszi belépőjegyeknek, versenydíjakat nyert kocsisok jelvényeinek vagy játékbárcáknak minősítették a római pénztörténet e jellegzetes csoportját. Teljességgel ellentmond viszont ennek korábbi császárok portréinak egyidejű megjelenítése, valamint az a tény, hogy a római irodalom nagy alakjainak szinte teljes panoptikumát lehetne összeállítani a rajtuk szereplő írók, költők arcképeiből. Az a körülmény pedig, hogy olykor a még élő császár portréja is megjelenik az érmeken, végképp kizárja a fenti magyarázatokat. A kielégítő megoldást Alföldi Andrásnak sikerült megtalálnia és ezt tette közzé a társulat által kiadott munkájában. Megállapítja, hogy a korábbi I-III. századi pénzeket utánzó, újévi adományozás céljából és hasonló alkalmakra készített érmek ezek.

A munka kiadási körülményei a következők voltak: Mint fentebb már említettük, a társulat a 40. évforduló díszkiadványaként kívánta a kötetet megjelentetni. Elsőként a képes táblák kliséinek elkészítésére kértek árajánlatot különböző nyomdáktól. A legkedvezőbbet id. Weinwurm Antal Első Magyarországi Fényképészeti, Cinkográfiai és Chromo-autotypiai Sokszorosító Műintézetétől kapták 65 képes tábla elkészítésére 2300 pengő értékben. A választmány a megrendelést 1942. március 26-án hagyta jóvá, a klisék elkészítéséhez ugyanis már rendelkezett a társulat a megfelelő anyagi fedezettel. A társulat 40 éves fennállása alkalmából engedélyezett 4000 pengő rendkívüli segélynek ugyanis ekkor még csak a felét utalta át a minisztérium. Így újabb „figyelmeztető” kérvényt küldött Zimmermann Lajos elnök Hóman Bálinthoz, melyben a következőket írta: „Ki kell emelnünk, hogy ezen hatalmas, mintegy 70 képes táblával kiadandó mű minden bizonnyal nagy feltűnést fog kelteni nem csak hazánkban, hanem a művelt külföldön, - nemcsak annak tartalmánál és azon új szempontoknál fogva, amelyeket a mű szerzőjének ezen máig még megoldatlan kérdésbe mint végleges megoldást bevinni sikerült, - hanem azért is, mert a mai súlyos viszonyok között élénk bizonyságot fog tenni amellett, hogy hazánk a tudományok terén még a zord idők alatt is eredményes működést fejt ki és áldozatokat tud hozni a tudomány fokozott mértékű műveléséért.” Hóman Bálint a kérvény figyelembevételével a hiányzó 2000 pengő összeget még áprilisban kiutaltatta.

1942. október 8-án határozta el a társulat vezetősége, hogy az elkészült klisékről a képes táblákat külön borítóval kinyomtattatja, mivel a szöveges résszel történő együttes kiadásra még a megkapott segély ellenére sem volt együtt a teljes összeg. A mű előállítására a Pallas Nyomdai Rt-t kérték fel. A kiadványt 500 példányban rendelték meg, de a nyomda tévedésből 1000 példányt nyomtatott ki a műből. Szerencsésen sikerült megegyezniük, hogy az 500 többletpéldányt csak papíráron kell kifizetni. Ezzel jelentős haszonhoz jutott a társulat.

A szövegrész kiadásának ügye az 1943. január 23-án megtartott választmányi ülésen merült fel újra. Felhívást küldtek szét előzetes megrendelésekre az országon belül és külföldre is, így remélvén megteremteni a szövegrész kiadásához szükséges anyagi fedezetet. A 10 ezer pengős teljes költségből 9 ezer pengő ezen az úton be is folyt, a hiányzó 1 000 pengő összeget Szinyey-Merse Jenő kultuszminiszter utaltatta ki rendkívüli segélyként. A szövegkötet nyomtatását 1943 októberében kezdték meg ugyancsak a Pallas Rt-nél, és az ugyanez év decemberében meg is jelent. Alföldi András a társulat iránti hálája jeléül, mivel az a mű megjelentetését lehetővé tette, teljes tiszteletdíjáról lemondott a javára.

Copyright © 2013-2020. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.