^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  

 

Weszerle József hátrahagyott érmészeti táblái

A 19. század utolsó évtizedéig Magyarországon a barbárpénzek nem tartoztak a numizmatikai kutatások körébe. Az Archaeológiai Közlemények, majd az Archaeológiai Értesítő keretein belül az előkerült leleteket egyszerűen csak a jövő nemzedék számára esetleg feldolgozandó anyagként regisztrálták. A hazai numizmatikai gyűjteményekben időközben egyre gyarapodott a leletekből előkerült és meghatározatlan barbár pénzek száma. Áttörést itt is a Numizmatikai Közlöny megjelenése hozott, hisz ebben már az első évfolyamtól kezdve megjelentek a hazai barbár veretek tipológiai tanulmányozásának és kritikai feldolgozásának eredményei. Olyan kézikönyv azonban, amelyben a hazai barbár pénzek fő típusai — ábrázolásukkal együtt —megtalálhatók lettek volna, Dessewffy barbárpénz-gyűjteménye leírásának megjelenése előtt nem volt.

weszerle


Dessewffy Miklós a 19. század második harmadától kezdte el a görög pénzek mellett a Magyarország területén készült barbár pénzeket is gyűjteni. Széleskörű antik numizmatikai ismerete és gyűjtői tapasztalata révén, valamint versenyen felül álló pénzáldozatok árán nemcsak a hazai leleteknek, de az árverések anyagainak és több magángyűjteménynek a megszerzésével ezernél több darabot magába foglaló tudományos jelentőségű, a korabeli legnagyobb magángyűjteményeket mind tudományos tartalmát, mind darabszámát tekintve messze meghaladó gyűjteményt hozott létre. A közgyűjteményekkel egybevetve a Magyar Nemzeti Múzeum barbárpénz-gyűjteménye után ugyancsak az első helyen állt. „Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy e különleges szakma tanulmányozhatására szinte gondviselésszerű szerep jut a nemes gróf azon tudományszeretetből és hazafias érzésből fakadó nagylelkű elhatározásának, hogy gyűjteményének tudományos becsű maga szerkesztette lajstromát és a modern követelményeknek mindenben megfelelő képatlaszát bőkezűen nagybecsű ajándékul adja itt a tanulni vágyó hazai közönség kezeibe” - írja Gohl Ödön az első közlemény bevezetőjében. Eredetileg Dessewffy csak csekély számban, baráti körének és néhány múzeumnak kívánta a művet eljuttatni, ezért kiemelkedő jelentőségű Gohl szerepe abban, hogy a grófot a Numizmatikai Közlöny mellékleteként történő 1000 példányos megjelentetésére rábírta.

Az illusztrációs táblákon az egyes darabok képei ugyanolyan sorrendben vannak, mint ahogyan a gróf gyűjteményében az érmek el voltak helyezve. Ez is hozzátartozik a kiadvány fentebb említett intim jellegű elképzeléséhez. A rendezés nyugatról kelet felé haladva a gall veretekkel kezdődik, majd a germán barbár pénzek érintésével halad Pannónián át a dáciai és balkáni verdék típusai felé, így jutva el a könyv végén feldolgozott eraviszkusz pénzekig. A kötet a képes táblákhoz kapcsolódó magyarázó fejezetében minden egyes éremnek Dessewffy Miklós által készített pontos leírását adja.

A mű első része a Numizmatikai Közlöny 9., a második a 10., a harmadik a 12., s a negyedik befejező közlemény 1914-ben a 13. évfolyamában jelent meg. A kiadás minden költségét Dessewffy Miklós vállalta magára. A mai napig nélkülözhetetlen, barbár pénzekre vonatkozó kiadvány két megnevezett célja közül az elsőt — mely szerint:„A magyar földnek e becses kincseit, hazai területünknek a legrégibb autokton pénzeit társadalmunk minden rétegében minél többen elismerjék, megértsék és ennél fogva megbecsüljék, s a tudományos kutatás céljára megóvják” — Dessewffy és társai elérték. Másik célját azonban, hogy „legyen e könyv egyszersmind előfutára a magyarországi barbárpénzek egyetemes corpusának, melyet a jövőtől várunk...”, mindmáig nem sikerült megvalósítani.

Copyright © 2013-2019. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.