^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  


A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve

evkonyv

A Magyar Numizmatikai Társulat azon kivételes helyzetben lévő intézmények sorába tartozik, ahol szinte teljességgel dokumentálhatók az elhangzott előadások a megalakulástól. Sajnos ezeknek a felolvasásoknak írásos anyaga egészen a társulat 1971-es kezdeményezéséig, amely egy évkönyvet jelentett, nem maradt, illetve csak néhány esetben fellelhető, további folyóiratainkban.

A társulatban elhangzott előadások nyomtatásban történő megjelentetésének gondolata 1971-ben merült fel. A gondolatot tett követte, és az 1970-ben elhangzott előadások szerkesztett változata a következő évben Káplár László szerkesztésében, rotaprint eljárással megjelent. Káplár László munkatársakat kért fel a szerkesztésre, így a műszaki szerkesztői teendőket Vadász György végezte, a nyomdai elkészítést pedig Rádóczy Gyula önzetlen segítsége tette lehetővé. Mint a szerkesztő maga mondta az 1972. június 13-i választmányi ülésen, „bár ez nem egy hivatalos bizottság volt, de eredményesen működött.”

Az Évkönyv első kötete 1000 példányban jelent meg. A budapesti tagok 20 Ft-ért vásárolhatták meg, a vidékiek pedig — mivel csak ritkán állt módjukban részt venni a programokon, s ezért a társulat támogatni kívánta őket — ingyen juthattak hozzá. A második, 1971. évi kötetnél azonban már nem tudták ezt a kedvezményt biztosítani. Az előző szám 50 oldalas terjedelmével szemben ez a kötet képekkel, illusztrációkkal együtt már kb. 200 oldalt jelentett. Mivel az előző évi előadásokból rendkívül magas színvonalú és jó minőségű anyag állt össze, felmerült a nyomdai úton történő sokszorosítás kérdése is. Erre azonban nem volt lehetőség, így a második kötet az előzőhöz hasonló eljárással 944 példányban, 49 ezer forintos költséggel készült el, és több mint egy éves késéssel 1973-ban 40 forintos áron jelent meg. E kötet szerkesztői munkálataiban Rádóczy Gyula helyett, aki könyvtári elfoglaltságaira tekintettel ezt a feladatot ez évben nem tudta vállalni, Makai Ágnes működött közre.

Az Évkönyv 1972. évi száma 1973 áprilisában 1040 példányban, ismét Rádóczy Gyula szerkesztésében jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésében csak a Numizmatikai Közlöny megjelentetésének fedezetét vállalta, az Évkönyv kiadását a társulat saját bevételeiből kellett volna fedezni. Az 1974. február 12-i választmányi ülésen felmerült a kiadvány megszüntetésének gondolata is, de — dr. Csillag Ferenc elnök határozott javaslatára, aki az Évkönyv megjelentetését feltétlenül szükségesnek tartotta — végül az a döntés született, hogy „továbbra is gyűjtsék össze az előadások kéziratait és amint megfelelő anyagi fedezet áll a társulat rendelkezésére, stenciles eljárással adják ki.”

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1973 és 1979 között az Évkönyvvel kapcsolatos munkálatokat állandó igyekezet jellemezte, kiadására azonban nem talált módot a társulat. A meg nem jelent előadások anyaga folyamatosan szerkesztés alatt állt. 1979-ben Zombori Lajost nevezték ki szerkesztőnek, s az ő gyors és szakszerű munkájának köszönhetően az 1973, 1974 és 1975. évi kötetek 1980. elején nyomdába kerültek, az 1973. év előadásait és a serlegvacsora szövegét tartalmazó könyv pedig meg is jelent. A szerkesztő ugyanez évben elkészült az 1976. évi Évkönyv lektorálási és szerkesztési munkálataival is, így csak a gépeltetés maradt hátra, a következő kötet pedig a kézirat-előkészítés fázisában volt.

1981-ben napvilágot látott a Magyar Numizmatikai Társulat 1974. és 1975. évi kötete is. Ezek a kiadványok már a Jászberényi Hűtőgépgyár Nyomdájában készültek a vezérigazgató és egyben társulati tag, Gorjanc Ignác hathatós segítségével. A társulat elnöke Gedai István, és a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, Bíróné Sey Katalin rendszeresen tartottak előadásokat a MÉE jászberényi csoportjának, ezen felül pedig egyéb numizmatikai ismeretterjesztő rendezvények szervezésében is szerepet vállaltak. Ennek fejében a nyomdai munkálatokat kezdetben ellenszolgáltatás nélkül, majd rendkívül csekély, 10 ezer Ft-os térítés ellenében végezték el. Ez azért volt jelentős segítség, mert a társulat költségvetése továbbra sem tette lehetővé az Évkönyv megjelentetését. Az egyetlen probléma az volt, hogy a nyomdának korlátozott mennyiségű betűkészlete volt, így a nyomdai átfutás miatt az 1976. évi kötetig nem volt lehetőség korrekturára, korlátozott határidejű levonatokat is csak — több szerző részéről felmerült jogos kérés után — az 1976. évi kötettől adtak. A társulatnak azonban alkalmazkodnia kellett ezekhez, a nyomda által kínált lehetőségekhez.

Az 1977. évi kötet 1983-ban még Zombori Lajos szerkesztésében jelent meg. Miután ő az 1984. február 15-i választmányi ülésen lemondott posztjáról, azt a választmány megbízásából Torbágyi Melinda vette át. Az 1978, 1979. és 1980. évi kötetek kézirata ugyanez év nyarán a nyomdába került. Az új szerkesztő azonban 1985-ben megtartott jelentésében beszámolt arról, hogy „reméltük, hogy így mindhárom kötet egy éven belül megjelenik. Ez azonban a nyomdát nem befolyásolta és változatlanul 1 év/1 kötet sebességgel dolgozik.” Így az 1978-as kötet 1985 nyarán, az 1979. évi 1986 januárjában, a következő pedig ugyanez év decemberében látott napvilágot. A nyomdaköltségek 20.000,- Ft-ot tettek ki.

Az Évkönyv kérdését 1988-ban tűzte ismét napirendre a közgyűlés, amikor Torbágyi Melinda szerkesztő az egyre csekélyebb érdeklődésre való tekintettel újfent felvetette a kiadvány megszüntetésének gondolatát, a közgyűlés azonban ettől mereven elzárkózott. Felmerült a Numizmatikai Közlöny mellékleteként való megjelentetés gondolata is, ezt azzal az indoklással vetették el, hogy a két kiadványban megjelenő közlemények nem azonos célból íródtak, így közös kiadásuk nem célszerű.

Végül a folyóirat utolsó, 1981-82. évi száma 500 példányban a Pénzjegynyomda 100.000,- Ft-os támogatásával, és — mivel csak a nyomdai szedés több mint 70.000,- Ft-os többletköltséggel járt volna — számítógépen történt szövegszerkesztéssel, 1991-ben jelent meg. A következő évek kéziratainak összegyűjtése sem volt hiánytalanul lehetséges, így a társulat vezetősége az 1995. június 15-én megtartott választmányi ülésén az Évkönyv megszüntetése mellett döntött. A leadott előadások kéziratait egyrészt az Éremtani Lapokban, másrészt az Az Éremben jelentették meg.

Egészen 2012-ig ez a megoldás maradt a Magyar Numizmatikai Társulatban elhangzó előadások közkinccsé tételének minden érdeklődőt kielégítő útja. A nagyobb nyilvánosság felé nyitást az interneten való megjelenés tette lehetővé. Mint minden újítást a Magyar Numizmatikai Társulatban, az előadások interneten való közvetítésének lehetőségét is egy-egy önfeláldozó, anyagi támogatást nyújtó tagunknak, az első évben dr. Apró Dezsőnek, a következő évtől dr. Kiss József Gézának köszönhetjük.

Copyright © 2013-2019. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.