A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve

A Magyar Numizmatikai Társulat azon kivételes helyzetben lévő intézmények sorába tartozik, ahol szinte teljességgel dokumentálhatók az elhangzott előadások a megalakulástól. Sajnos ezeknek a felolvasásoknak írásos anyaga egészen a társulat 1971-es kezdeményezéséig, amely egy évkönyvet jelentett, nem maradt, illetve csak néhány esetben fellelhető, további folyóiratainkban.

A társulatban elhangzott előadások nyomtatásban történő megjelentetésének gondolata 1971-ben merült fel. A gondolatot tett követte, és az 1970-ben elhangzott előadások szerkesztett változata a következő évben Káplár László szerkesztésében, rotaprint eljárással megjelent. Káplár László munkatársakat kért fel a szerkesztésre, így a műszaki szerkesztői teendőket Vadász György végezte, a nyomdai elkészítést pedig Rádóczy Gyula önzetlen segítsége tette lehetővé. Mint a szerkesztő maga mondta az 1972. június 13-i választmányi ülésen, „bár ez nem egy hivatalos bizottság volt, de eredményesen működött.”

Az Évkönyv első kötete 1000 példányban jelent meg. A budapesti tagok 20 Ft-ért vásárolhatták meg, a vidékiek pedig — mivel csak ritkán állt módjukban részt venni a programokon, s ezért a társulat támogatni kívánta őket — ingyen juthattak hozzá. A második, 1971. évi kötetnél azonban már nem tudták ezt a kedvezményt biztosítani. Az előző szám 50 oldalas terjedelmével szemben ez a kötet képekkel, illusztrációkkal együtt már kb. 200 oldalt jelentett. Mivel az előző évi előadásokból rendkívül magas színvonalú és jó minőségű anyag állt össze, felmerült a nyomdai úton történő sokszorosítás kérdése is. Erre azonban nem volt lehetőség, így a második kötet az előzőhöz hasonló eljárással 944 példányban, 49 ezer forintos költséggel készült el, és több mint egy éves késéssel 1973-ban 40 forintos áron jelent meg. E kötet szerkesztői munkálataiban Rádóczy Gyula helyett, aki könyvtári elfoglaltságaira tekintettel ezt a feladatot ez évben nem tudta vállalni, Makai Ágnes működött közre.

Az Évkönyv 1972. évi száma 1973 áprilisában 1040 példányban, ismét Rádóczy Gyula szerkesztésében jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésében csak a Numizmatikai Közlöny megjelentetésének fedezetét vállalta, az Évkönyv kiadását a társulat saját bevételeiből kellett volna fedezni. Az 1974. február 12-i választmányi ülésen felmerült a kiadvány megszüntetésének gondolata is, de — dr. Csillag Ferenc elnök határozott javaslatára, aki az Évkönyv megjelentetését feltétlenül szükségesnek tartotta — végül az a döntés született, hogy „továbbra is gyűjtsék össze az előadások kéziratait és amint megfelelő anyagi fedezet áll a társulat rendelkezésére, stenciles eljárással adják ki.”

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1973 és 1979 között az Évkönyvvel kapcsolatos munkálatokat állandó igyekezet jellemezte, kiadására azonban nem talált módot a társulat. A meg nem jelent előadások anyaga folyamatosan szerkesztés alatt állt. 1979-ben Zombori Lajost nevezték ki szerkesztőnek, s az ő gyors és szakszerű munkájának köszönhetően az 1973, 1974 és 1975. évi kötetek 1980. elején nyomdába kerültek, az 1973. év előadásait és a serlegvacsora szövegét tartalmazó könyv pedig meg is jelent. A szerkesztő ugyanez évben elkészült az 1976. évi Évkönyv lektorálási és szerkesztési munkálataival is, így csak a gépeltetés maradt hátra, a következő kötet pedig a kézirat-előkészítés fázisában volt.

1981-ben napvilágot látott a Magyar Numizmatikai Társulat 1974. és 1975. évi kötete is. Ezek a kiadványok már a Jászberényi Hűtőgépgyár Nyomdájában készültek a vezérigazgató és egyben társulati tag, Gorjanc Ignác hathatós segítségével. A társulat elnöke Gedai István, és a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, Bíróné Sey Katalin rendszeresen tartottak előadásokat a MÉE jászberényi csoportjának, ezen felül pedig egyéb numizmatikai ismeretterjesztő rendezvények szervezésében is szerepet vállaltak. Ennek fejében a nyomdai munkálatokat kezdetben ellenszolgáltatás nélkül, majd rendkívül csekély, 10 ezer Ft-os térítés ellenében végezték el. Ez azért volt jelentős segítség, mert a társulat költségvetése továbbra sem tette lehetővé az Évkönyv megjelentetését. Az egyetlen probléma az volt, hogy a nyomdának korlátozott mennyiségű betűkészlete volt, így a nyomdai átfutás miatt az 1976. évi kötetig nem volt lehetőség korrekturára, korlátozott határidejű levonatokat is csak — több szerző részéről felmerült jogos kérés után — az 1976. évi kötettől adtak. A társulatnak azonban alkalmazkodnia kellett ezekhez, a nyomda által kínált lehetőségekhez.

Az 1977. évi kötet 1983-ban még Zombori Lajos szerkesztésében jelent meg. Miután ő az 1984. február 15-i választmányi ülésen lemondott posztjáról, azt a választmány megbízásából Torbágyi Melinda vette át. Az 1978, 1979. és 1980. évi kötetek kézirata ugyanez év nyarán a nyomdába került. Az új szerkesztő azonban 1985-ben megtartott jelentésében beszámolt arról, hogy „reméltük, hogy így mindhárom kötet egy éven belül megjelenik. Ez azonban a nyomdát nem befolyásolta és változatlanul 1 év/1 kötet sebességgel dolgozik.” Így az 1978-as kötet 1985 nyarán, az 1979. évi 1986 januárjában, a következő pedig ugyanez év decemberében látott napvilágot. A nyomdaköltségek 20.000,- Ft-ot tettek ki.

Az Évkönyv kérdését 1988-ban tűzte ismét napirendre a közgyűlés, amikor Torbágyi Melinda szerkesztő az egyre csekélyebb érdeklődésre való tekintettel újfent felvetette a kiadvány megszüntetésének gondolatát, a közgyűlés azonban ettől mereven elzárkózott. Felmerült a Numizmatikai Közlöny mellékleteként való megjelentetés gondolata is, ezt azzal az indoklással vetették el, hogy a két kiadványban megjelenő közlemények nem azonos célból íródtak, így közös kiadásuk nem célszerű.

Végül a folyóirat utolsó, 1981-82. évi száma 500 példányban a Pénzjegynyomda 100.000,- Ft-os támogatásával, és — mivel csak a nyomdai szedés több mint 70.000,- Ft-os többletköltséggel járt volna — számítógépen történt szövegszerkesztéssel, 1991-ben jelent meg. A következő évek kéziratainak összegyűjtése sem volt hiánytalanul lehetséges, így a társulat vezetősége az 1995. június 15-én megtartott választmányi ülésén az Évkönyv megszüntetése mellett döntött. A leadott előadások kéziratait egyrészt az Éremtani Lapokban, másrészt az Az Éremben jelentették meg.

Egészen 2012-ig ez a megoldás maradt a Magyar Numizmatikai Társulatban elhangzó előadások közkinccsé tételének minden érdeklődőt kielégítő útja. A nagyobb nyilvánosság felé nyitást az interneten való megjelenés tette lehetővé. Mint minden újítást a Magyar Numizmatikai Társulatban, az előadások interneten való közvetítésének lehetőségét is egy-egy önfeláldozó, anyagi támogatást nyújtó tagunknak, az első évben dr. Apró Dezsőnek, a következő évtől dr. Kiss József Gézának köszönhetjük.