^Ugrás az elejére

  • 1 Magyar Numizmatikai Társulat
    „A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”
  • 2 Könyvkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat alapvető célja a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetése, mely tevékenységgel a Társulat az adott kor tudományos numizmatikai eredményeit teszi közkinccsé. Kiadványaink zászlóshajója az 1902 óta megszakítás nélkül megjelentetett, külföldön is ismert és elismert Numizmatikai Közlöny, mely hosszabb és rövidebb tanulmányokat, anyagközléseket és nem utolsó sorban a magyar vonatkozású numizmatikai bibliográfiát teszi közzé.
  • 3 Kirándulások...
    A társulati élet szerves részei a tanulmányi kirándulások, melynek több mint 100 éves hagyománya van. Ezek a kirándulások keretében a numizmatikához köthető városokat, pénzverdéket, és más építészeti, művészeti alkotásokat keresünk fel.
  • 4 Könyvtár...
    A Magyar Numizmatikai Társulat könyvtára a tudományág hazai egyetlen önálló, tudományos, nyilvános szakkönyvtára. Közel 20 000 kötetes könyvtárunk tárháza lett mindazon könyvekben, folyóiratokban, árverési katalógusokban és egyéb nyomtatványokban, dokumentációs anyagokban fellelhető információknak, amelyek mind a numizmatika tudományát legmagasabb szinten művelők, mind az éppen kezdő gyűjtők, vagy akár csak alkalmi érdeklődők számára fontosak lehetnek...
  • 5 Éremkiadás...
    A Magyar Numizmatikai Társulat Létesítő Okiratában is megfogalmazott feladatai közé tartozik, hogy érmeket veret és bocsát ki. Ennek szellemében a Társulat jubileumi-, emlék-, jutalom- és tagsági érmeket ad ki, s ennek kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hiszen a kiadványok mellett a kiadott érmek állítanak maradandó tárgyi emléket a működésének, illetve azoknak a személyiségeknek, akik kiemelkedő munkájukkal tevékenységében múlhatatlan érdemeket szereztek. Ezeket az alkotásokat az adott kor legnevesebb éremművészei készítik, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a Társulat életében, és ezzel fejezik ki a Társulat és céljai iránti megbecsülésüket.

  

MEGJELENT

Grüll Tibor: A Római birodalom gazdasága című könyve.

 

Régóta hiányzott már egy magyar nyelvű összefoglaló munka a Római birodalom gazdaságáról. A római történelemmel foglalkozó kézikönyvekben, általános művekben bár szó esik a gazdaságról is, de rendszerint röviden, érintőlegesen és inkább csak illusztrálva a politika és társadalomtörténetet. A gazdaság pedig alapvetően határozza meg minden korszak történéseit, még ha tudjuk is, hogy sok minden más is, pl. ideológiák vagy akár egyes személyiségek is komoly, sőt döntő befolyást gyakorolhatnak az egyes korszakok eseményeire, fejlődésére.

 

A római gazdaság történetét bemutatni nem könnyű feladat, hiszen igen kevés és hézagos a jól használható forrásanyag. A fennmaradt források felhasználása és értékelése pedig számtalan interpretációra ad lehetőséget. A könyv végig veszi az ókori gazdaságtörténet forrásait, a szöveges és tárgyi anyagot is. Továbbá nem csak bemutatja azokat, hanem felhasználásuk lehetőségeit, az értelmezésükkel kapcsolatos korlátokat és buktatókat is megvitatja.

 

A szerző a források között viszonylag nagy helyet szentel a régészeti anyagnak, mivel az utóbbi 30-40 évben a tudományág erőteljes fejlődésének köszönhetően már egyre komolyabb segítséget tud nyújtani a gazdaság vizsgálatához az írott források mellett, és így részben kiegészítésül szolgál, máskor pedig éppen vitára késztet a történetíroknál fennmaradt adatokkal szemben. Különösen hasznos, hogy a régészeti forrásanyagot nem csak általánosságban tárgyalja, hanem a gazdaság szempontjából ma már jól használható tárgycsoportokat – pl. érmék, pecsételt kerámia, amphora, bélyeges téglák, sőt malomkövek és firma mécsesek – egyenként is vizsgálja. Továbbá kitér a település- és környezetrégészet módszereire, eredményeire, melyek már a kutatás jelenlegi szintjén is megkerülhetetlen adatokkal járulnak hozzá az ókori létviszonyok jobb megismeréséhez.

 

Az érmészet iránt érdeklődők számára a 2.5 fejezet egy rövid, jól áttekinthető bevezetés nyújt a numizmatikai forrásanyaghoz. A kötet végén viszont egy teljes fejezet foglalkozik a pénzügyekkel: mit jelent a monetizált gazdaság, bank- és hitelrendszer, adók, vámok, pénzügyi válságok, az államkincstár.

 

A kötet egy nagyon hasznos, bőséges modern szakirodalmat felhasználó, a vitatott kérdésekre és problémákra kitérő összefoglaló és áttekintő munka a római birodalom gazdaságáról. Különösen egyetemi hallgatók figyelmébe ajánlom, de minden érmészet és gazdaságtörténet iránt érdeklődő számára hasznos kézikönyv.

 

Torbágyi Melinda


 




Copyright © 2013-2019. Magyar Numizmatikai Társulat   All Rights Reserved.