2024. szeptember 17-én ünnepelte 90. születésnapját Dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója, a Magyar Numizmatikai Társulat tiszteletbeli elnöke, számos hazai és külföldi numizmatikai szervezet tiszteletbeli tagja, hazai és nemzetközi kitüntetések birtokosa, aki a 20. század utolsó harmadában a magyar numizmatika motorja volt. Élete és pályafutása három pilléren nyugszik: hazaszeretet, erkölcsi érték és tudomány. Iránytűje ezek közül is a hazaszeretet, amely minden alkotásában, tevékenységében, nyilatkozatában megjelenik.

Gedai István 1934. szeptember 17-én született Szentmártonkátán, ahol majd a város díszpolgárává is választják. Kisgyermekkorára a szülői ház mellett nagy hatással volt a cserkészet, ahol „a keresztény és nemzeti értékrend politikamentesen volt meghatározó”, saját elbeszélése szerint.
Döntő és sorsfordító esemény volt az életében az 1956-os forradalomban és szabadságharcban utolsó éves egyetemistaként való részvétel, a koholt vádak alapján elszenvedett kínzások, a börtönbüntetés. Emberi nagyságát mutatja, hogy név szerint említi visszaemlékezéseiben azt a népbírót, aki az ügyében eljárt, és elmondja, a bíró „húzta a tárgyalást, hogy ne kelljen szigorú ítéletet hoznia, mentette az embereket”. Szabadulása után megismerte a gyári munkások, segédmunkások fegyelmezett életét is, amely egész életére jellemző munkamoráljában látható volt. Végül befejezhette egyetemi tanulmányait.
Élete meghatározó professzorai, mentorai László Gyula, Huszár Lajos és a nagy előd, Hóman Bálint. Nemcsak tanárai, elődei voltak, hanem példaképei munkálkodásának, életének minden területén. Sok hasonlóságot fedezhetünk fel munkásságukban, tudományos eredményeik hosszú-hosszú vita, akár elutasítást követő bebizonyosodásán át a hatalommal való nemzeti alapon való szembenállásig a maguk módszereivel és lehetőségeivel. Példa erre a Magyar Nemzeti Múzeum mindmáig látható állandó kiállítása, amelyet főigazgatósága idején 1996-ban nyitottak meg. „Cserkészes, trianonos, eucharisztikus” jelzőkkel illettek, le akarták váltani főigazgatói posztjáról miatta, de az elvei mellett kitartó, ám egyben az ügyért szolgáló diplomatikus alkata ezeken a nehézségeken mindig átsegítette.
A numizmatika, ezen belül is az Árpád kor már középiskolás korától foglalkoztatta. Egyetemi évei alatt László Gyula professzor már kifejezetten éremtani, ezen belül is középkori magyar numizmatikai témát jelölt ki számára. Innen egyenes út vezetett a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába, Huszár Lajoshoz. Az ő javaslatára 1953-ban lépett be a Magyar Numizmatikai Társulatba. A Társulat és a magyar éremtan főtitkársága, majd elnöksége idején fénykorát élte, soha nem volt oly mértékben biztosított a társulat fennmaradása, rangja a magyar tudományos életben. Soha annyian nem tudtak részt venni a szakmát művelők közül nemzetközi numizmatikai konferenciákon, kongresszusokon és nem kaptak ösztöndíjakat. Gedai István szervező tevékenységével, szívós munkával kialakított és megőrzött, de elveit minden körülmények között megtartó kapcsolatrendszerén keresztül mindig a kollégák érdekét szem előtt tartva egyengette pályájukat.
A 20. századból jelen századunkba átívelő munkássága példaképül szolgál. Tiszteletüket fejezték ki mindazok, akik 2024. szeptember 23-án eljöttek a 90 éves Dr. Gedai István köszöntésére a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermébe az ország minden szegletéből. Elsőként Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd Dr. Pallos Lajos, a Magyar Numizmatikai Társulat elnöke köszöntötte az ünnepeltet, a Társulat tiszteletbeli elnökét.

Ezután került sor a Dr. Tóth Csaba szerkesztésében készült „meglepetéskötet”, a Napról napra virágzó szorgalommal: Tanulmányok Gedai István 90. születésnapjára című tisztelgő tanulmánykötet ismertetésére és átadására, amelyet széleskörű áttekintéssel Prof. Dr. Szabó Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke tartott baráti hangnemben.

A kötet főigazgatói majd szerkesztői köszöntéssel indul, ezt követi Dr. Kahler Frigyes jogtörténész, nyugalmazott megyei bírósági bíró megemlékezése, aki az ünnepeltnek több mint fél évszázada barátja és fegyvertársa. Baloghné Ábrányi Hedvig állította össze Gedai István életmű bibliográfiáját. Kevésszer adatik meg a lehetőség egy könyvtárosnak, hogy biztosra vehesse, teljes életművet állít össze. Dr. Gedai István jellemzéséhez tartozik az is, hogy a kezdetektől vezette irodalmi tevékenységének jegyzékét, így csak az adatok ellenőrzése, csokorba rendezése maradt az összeállító feladata. A születésnapi kötet tizennégy tanulmánya – kifejezetten a numizmatika tárgyköreiből – a volt kollégák, tanítványok tiszteletét fejezte ki az ünnepelt előtt. Dr. Vida István a Pannonia tesserákról, Dr. Prohászka Péter bizánci tárgykörben, Dr. Kovács Enikő II. András és a kölni denárok kapcsolatáról értekezett egy-egy tanulmányban. Luxemburgi Zsigmond aranyforintjainak természettudományos anyagvizsgálata áll Dr. Tóth Csaba munkájának középpontjában, míg Újszászi Róbert a Bánfi család alsólendvai pénzverését vette górcső alá. Soós Ferenc a tőle megszokott módon nyomozott az 1465–66-os évek kincstartójának személye után, Dr. Szemán Attila pedig megmaradt évtizedes témája, a bányapénzek területén. Prof. Dr. Buza János adalékkal szolgált a népi pénznevek, itt az "öreg poltura", a Schreckenberger történetéhez. Pallag Márta a Nemzeti Múzeumbeli nagy „előd”, Érdy János életéből közölt részleteket, míg Soltész Ferenc Gerl Károly munkásságának ismeretlen oldalát tárta az érdeklődők elé. Farkas Edit Szilágyi Sándor síremlékének bronzreliefjét mutatta be, míg Dr. Sallay Gergely Pál pedig a stockholmi Lingiád Emlékéremről írt.  A szerkesztőt dicséri, hogy a kötet - Gedai István életéhez méltón – egy olyan írással zárul Dr. Pallos Lajos tollából, amely az emigrációban született Numismatica Hungarica Társulat 1956-ra emlékező érmeit mutatja.
47 éve ismerem Dr. Gedai Istvánt. Érettségi után, szinte gyerekfejjel érkeztem a Magyar Numizmatikai Társulatba, amikor pályája már egyenesen ívelt felfelé. Sajnos ma már csak azon kevesek közé tartozom, akik még élő tanúi sziklaszilárdságának, ahogyan az általa képviselt értékeket minden nehézség, akadályoztatás, és a sikerek idején is hűen képviselte. Megtiszteltetés volt együtt dolgozni vele, megtiszteltetés továbbra is tanulni tőle, megtiszteltetés mindannyiunknak, akik ismerjük és szeretjük.

Isten éltessen Elnök Úr, Isten éltessen, Pista!

Baloghné Ábrányi Hedvig