Létesítő okirat

A Fővárosi Törvényszéken 735. sorszám alatt nyilvántartásba vett és a 13. Pk. 60.520/1989/10. sorszámú végzéssel közhasznú szervezetté minősített

MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT

eddigi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt, a 2020. szeptember 17-ei Közgyűlésén elfogadott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk. előírásainak megfelelően megállapított hatályos szövegű

A L A P S Z A B Á L Y A

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
A civil szervezet neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme
(1) A civil szervezet neve: MAGYAR NUMIZMATIKAI TÁRSULAT
(2) A civil szervezet székhelye: H-1085 Budapest, Csepreghy u. 4. fsz. 2.
(3) A civil szervezet működési területe: Magyarország
(4) A civil szervezet megalakulásának időpontja: 1901. május 14.
(5) A civil szervezet adószáma: 19007720-1-42
(6) A civil szervezet statisztikai számjele:19007720 9499 529 01
(7) A civil szervezet bankszámlaszáma: OTP 11708001-20329811
IBAN: HU40 1170 8001 2032 9811 0000 0000
BIC (SWIFT): OTPVHUHB
(8)A civil szervezet elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
(9) A civil szervezet idegen nyelvű megnevezése
angolul: Hungarian Numismatic Society
franciául: Soiciété Numismatique Hongroise
németül: Ungarische Numismatische Gesellschaft
oroszul: Βенгерское нумизматическое общество

2. §
A Magyar Numizmatikai Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (az alábbiakban Civil törvény) szerint önálló jogi személyként működő, közhasznú tevékenységet végző, országos hatáskörű civil szervezet.

3. §
Társulat célja
(1) A Társulat a numizmatika iránt érdeklődőket és annak tudományos művelőit összefogó országos hatáskörű társadalmi szervezet.
Célja: a numizmatika tudományos művelése, fejlesztése, eredményeinek előmozdítása és ismertetése, a numizmatika iránt érdeklődők között a kapcsolat megteremtése, fenntartása és fejlesztése.

(2) A Társulat céljai megvalósítása érdekében:
a) rendszeres összejöveteleket tart,
b) munkacsoportokat szervez,
c) előadásokat, vitaüléseket, tudományos ülésszakot és kiállításokat szervez,
d) folyóiratokat és egyéb kiadványokat jelentet meg a numizmatika tárgyköréből,
e) emlékérmeket veret és bocsát ki,
f) kapcsolatokat tart fenn rokon- és hasonló rendeltetésű bel- és külföldi szervezetekkel, egyesületekkel,
g) díjakat, jutalomérmeket alapít és adományoz, pályázatokat ír ki,
h) nyilvános tudományági szakkönyvtárat és numizmatikai gyűjteményt tart fenn,
i) a numizmatika tárgykörébe tartozó kérdésekben szakvéleményt ad, javaslatot készít.

(3) A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

(4) A Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásainak megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- tudományos tevékenység, kutatás,
- ismeretterjesztés,
- kulturális örökség megóvása.

(5) A Társulat a gyűjteményének fejlesztésén túl elősegíti a közgyűjtemények fejlesztését.

(6) A Társulat a jelen Alapszabály 3. § 4. bekezdésében meghatározott közhasznú tevékenységeit a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában való együttműködés, ismeretterjesztés, és a kulturális örökség védelmére vonatkozó közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladatok teljesítését a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról 5.§.(3) bekezdése írja elő a Kormány, a tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek részére, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti közművelésről 4.§.(1) a)-u) pontjai, valamint a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökségvédelméről 5.§.(1) bekezdése írja elő az állam, önkormányzat, nemzetiségi/társadalmi/gazdasági szervezetek, természetes személyek számára.

4. §
Társulat vagyona és jövedelme
(1) A Társulat vagyonát a tulajdonában lévő helyiség és annak berendezési tárgyai, irodagépei, könyvtára, gyűjteménye, valamint saját kiadású folyóiratai és egyéb kiadványai, továbbá pénzeszközei, értékpapírjai és követelései képezik.
(2) A Társulat a civil szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően folytat gazdálkodási tevékenységet, melynek eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen Alapszabályban meghatározott célokra, tevékenységre fordítja.
(3) A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Ebben a körben és célból a Társulat gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságba tagként beléphet.
(4) A Társulat bevételeit elsősorban a tagok által fizetendő tagdíj képezi, de a Társulatot céljai elérése érdekében bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy támogathatja adományokkal, támogatásokkal és hagyatékkal.
(5) A gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokról, pénzügyi beszámolókról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.
(6) A Társulat az elnökség tagjait, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társulat által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(7) A Társulat váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki és gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vesz fel, befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott és előzetesen a felügyelő bizottság által véleményezett befektetési szabályzat alapján végez.
(8) A Társulat az üzleti év lezárásakor éves beszámolót és egyidejűleg a jogszabályoknak megfelelő közhasznúsági mellékletet is készít, amelyet a beszámolóval azonos módon helyez letétbe és tesz közzé. A beszámolóba, közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

II.
TÁRSULAT TAGJAI
5. §
(1) A Társulat tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki, vagy amely a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja a Társulat céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el a Társulat Alapszabálya előírásait, és azokat betartja,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja a Társulat tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen a Társulat tevékenységében történő rendszeres részvételt és a Társulat céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
(2) A tag felvételéről a Társulat vezetősége vezetőségi ülés keretében dönt. A döntést írásban kell közölni a tagjelölttel.

6. §
(1) A numizmatika tudományában kimagasló eredményt elérő, továbbá a Társulat érdekében végzett kimagasló tevékenységével különös érdemeket szerzett személyeket a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választhatja.
(2) A tiszteletbeli tagságra a tagok jogai és kötelezettségei irányadók azzal, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választhatók és nem választhatnak.
(3) A tiszteletbeli tagot tagdíjmentesség illeti meg.

7. §
A társulati tagok jogai
(1) A Társulat tagjait egyenlő jogok illetik, így jogosult a Társulat tevékenységében részt venni és szavazati joggal rendelkezik.
(2) A Társulat tagja a Társulat tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet a Társulat tevékenységéről, indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira. Betekinthet a Társulat nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni a Társulatnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
(3) A Társulat tagja összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján a Társulat bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
(4) A Társulat valamennyi tagja a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, a vezető tisztségviselő megválasztásakor és a Társulat legfőbb szervének egyéb döntései meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik.
(5) A tagok egytizede írásban, az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
(6) A tag tagsági jogait csak személyesen gyakorolhatja.
(7) Csak az a tag gyakorolhatja jogait, aki az Alapszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tett.
(8) Az Alapszabály megtekinthető a Társulat honlapján, valamint a tag kérésére a Társulat irodájában rendelkezésére áll.
(9) A társulati tag:
(a) részt vehet a Társulat munkájában és rendezvényein,
(b) részesül a Társulat által nyújtott kedvezményekben,
(c) használhatja a Társulat szakkönyvtárát, tanulmányozhatja a Társulat gyűjteményét,
(d) a Közgyűlésen hozzászólhat a tárgysorozat pontjaihoz és szabályszerű írásbeli indítványokat tehet,
(e) a Közgyűlésen gyakorolhatja szavazati jogát,
(f) vitaüléseken előadhatja véleményét,
(g) a társulati élettel, a vezetőség munkájával kapcsolatban javaslatokat tehet,
(h) bármely tisztségre megválasztható, valamint bármely tisztségre jelöltet javasolhat.

8. §
A társulati tagok kötelezettségei
(1) A Társulat tagjai kötelesek:
a) az Alapszabályban foglaltaknak eleget tenni,
b) a Társulat célkitűzéseit előmozdítani és tartózkodni a Társulat hátrányára, kárára szolgáló cselekedetektől, vagy azok támogatásától,
c) a Társulatban vállalt tisztségüknek, munkájuknak, feladatuknak és megbízatásuknak a legjobb tudásuk szerint eleget tenni,
d) a megállapított tagdíjat fizetni.

9. §
A társulati tagság megszűnése
(1) A társulati tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével
b) a tag kizárásával
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tag tagdíj elmaradás miatti törlésével.
(2) A kilépési szándékot a főtitkárnak címezve írásban kell bejelenteni.

A tag törlése
(3) Törölni kell a tagok sorából azokat, akiknek 2 évi tagdíjhátraléka van, s a tagdíjfizetési kötelezettségüknek írásbeli felszólítás ellenére sem tesznek eleget.
(3A) Ugyancsak törölni kell a tagnyilvántartásból az elhunyt tagot.
(3B) A tag törlésére irányuló eljárást az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár folytatja le.
(3C) A nem elhunyt tag törlését kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a törlés alapjául szolgáló tényt, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A törlési határozatot a taggal írásban közölni kell, aki ez ellen 15 napos jogvesztő határidőn belül a Vezetőséghez benyújtott jogorvoslati kérelemmel élhet. A törlés az átvételtől számított 15 nap elteltével válik véglegessé.
(3D) A jogorvoslati kérelemmel érintett törlési határozat elbírálására 30 napon belül kell sort keríteni. Az eljárás alatt a tagi jogok nem gyakorolhatók.
(3E) A törlés visszavonására irányuló kérelemként kell értelmezni és a határozatot visszavonni, ha a törlő határozatban összegszerűen meghatározott tagdíj elmaradást a törlendő tag a határozat átvételétől számított 15 napon belül rendezi.
(4) Ha a társulati tagok sorából törölt személy vagy intézmény a Társulatba való újrafelvételét kéri és ennek kizáró oka nincs, az újrafelvétel feltétele két év elmaradt tagdíj rendezése.

A tag kizárása
(5) A tagnak jogszabályt, a Társulat Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely társulati tag vagy társulati szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
(6) A tag kizárására irányuló kezdeményezést a Vezetőséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár terjeszti a Közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el.
(7) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárási határozatot a taggal írásban kell közölni és a kizáró határozat meghozatalát követően a tagi jogok már nem gyakorolhatók.
(8) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag polgári jogi úton kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

III.
NYILVÁNOSSÁG

10. §
A Társulat tevékenysége, valamennyi rendezvénye, kiállítása, stb. nyilvános és a közhasznú szolgáltatásai – szakkönyvtár, előadások stb. – bárki által igénybe vehetők.

11. §
(1) A Társulat működésének nyilvánossága biztosítása érdekében a beszámolókat, a Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság döntéseit az időszakonként megjelenő Numizmatikai Közlönyben, valamint a Társulat honlapján közzé kell tenni, illetve ugyanezen fórumokon ismertetni kell a szolgáltatások igénybevételének módját és rendjét.
(2) A Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság döntéseit a Társulat mindenkori irodavezetője készíti elő aláírásra és tartja nyilván. Az irodavezetői munkakör nem választott tisztség
(3) A Társulat működésével kapcsolatos iratokba (a hivatalos szerveken túl) bármely aktív tag – előre egyeztetett időpontban betekinthet –, s azokról saját költségén másolatot készíthet.

12. §
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Vezető tisztségviselő a Társulat vezetőségének minden szavazati joggal rendelkező tagja, valamint a felügyelő bizottság tagjai. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak.
(5) Nem lehet a Társulat vezető tisztségviselője az a tag, akivel szemben a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy,aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a Társulat döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társulatáltal tagjának a tagsági jogviszony alapján az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(7) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt (annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig)
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(8) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IV.
TÁRSULAT SZERVEZETE

13. §
KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre
(1) A Társulat legfőbb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi ügyben jogosult dönteni és a tagok összességéből áll.
(2) A Közgyűlés üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja.

14. §
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály módosítása;
b) a Társulat megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társulat vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
a Társulattal munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társulat saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi társulati tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a végelszámoló kijelölése;
l) a Közgyűlés összehívása törvényességének, helyszíne meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai elfogadása.

15. §
(1) A Közgyűlést a Társulat elnöke írásban hívja össze. A meghívót valamennyi tagnak legalább 15 nappal korábban kell megküldeni, s abban közölni kell a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét és azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt Közgyűlés napja is. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
(1A) A Társulat Közgyűlése nyilvános, ezen a tagokon kívül más is részt vehet, de szavazásra nem jogosult.
(2) Az évi rendes Közgyűlésen kell megtárgyalni a Társulat éves beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését, a közhasznúsági jelentést, és a Vezetőség beszámolóját, valamint a Társulat éves költségvetését.
(3) Rendkívüli Közgyűlést kell írásban összehívni, ha
a) azt a tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével kéri,
b) azt a Felügyelő Bizottság,
c) a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség indítványozza,
d) azt a Vezetőség szükségesnek tartja, valamint,
e) azt a bíróság elrendeli.
(4) A közgyűlés helye a Társulat székhelye, amelytől a vezetőség eltérhet. Ebben az esetben a közgyűlési meghívóban rögzített pontos helyszín a közgyűlés helye.
(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újból össze kell hívni változatlan napirenddel, s ez alkalommal a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(6) Ha a Társulat Közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a Közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a Közgyűlés megtartásához.
(7) A Társulat Közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(8) A Közgyűlést a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a Társulat főtitkára vezeti.
(9) A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik Társulati tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról, egyéb döntés, határozat hozatalakor - a Társulat Alapszabályának módosítása kivételével - a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
(10) A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(11) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján kizárásról szóló eljárás folyik vagy indul, illetve pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(12) A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
(13) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a Közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
(14) Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társulat vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társulat előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
c) a Társulat céljainak elérése veszélybe került.
(15) A Társulat Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(16) A Társulat céljának módosításához és a Társulat megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(17) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, a Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

TÁRSULAT VEZETŐSÉGE
16. §
(1) A Társulatot a Vezetőség irányítja, és ellátja a szükséges feladatokat.

A vezetőség szavazati joggal rendelkező tagjai:
a) az elnök
b) két /2/ alelnök (budapesti és vidéki)
c) a főtitkár
d) a főtitkárhelyettes
e) 10 választott tag.
A vezetőség tanácskozási joggal rendelkező tagjai:
a) a Felügyelő Bizottság tagjai
b) a Numizmatikai Közlöny főszerkesztője
c) az Acta Numismatica Hungarica főszerkesztője
d) a tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tagok
e) a munkacsoportok vezetői.
(2) A Vezetőség a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a Közgyűlés határozatai és az Alapszabályban foglaltak szerint végzi munkáját, s a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 5 /öt/ évre. A határozott idő elteltével újra választhatók.
(3) Vezetőség jogosult minden olyan ügyben dönteni, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Munkájáról, tevékenységéről, döntéseiről évente legalább egyszer köteles a Közgyűlésnek beszámolni.
(4) A Vezetőség köteles gondoskodni a Társulat jogszerű működésének biztosításáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről, a pénzügyi, számviteli, adózási előírások maradéktalan betartásáról. Előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a Társulat éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági jelentést, továbbá az egyéb beszámolókat és jelentéseket.
(5) A Vezetőség üléseit szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer tartja. Az ülést az elnök hívja össze írásban a napirend közlésével és vezeti le. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévőket, az elhangzottak lényegét, a határozatokat szó szerint, feltüntetve a szavazás eredményét, a támogató és ellenző szavazatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, egy vezetőségi tag hitelesíti. A vezetőségi ülés nyilvános.
(6) A Vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 /nyolc/ napon belül újból össze kell hívni az eredeti napirenddel, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A vezetőség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
(7) A szavazati joggal rendelkező Vezetőségi tagok a jogszabály értelmében a Társulat vezető tisztségviselőinek minősülnek, és ezért a vezetőség tagjai megválasztásukat követően írásban kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e tisztséget elfogadják, és velük szemben az Ectv.38.§. (1)–(2) bekezdésében és a 39.§-ában meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, valamint a 2013.évi V. tv.3:22.§-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
(8) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(9) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társulat által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.
(10) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a társulati tagság megszűnésével,
g) visszahívással,
h) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(11) A tisztségviselő visszahívása
A közgyűlés a tisztségviselőt bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.
(12) A tisztségviselő lemondása
A Társulat tisztségviselője e tisztségéről az egyesülethez címzett, vagy az elnökség bármely tagjához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az abban megjelölt időpontban, időpont megjelölése hiányában pedig a címzetthez történt megérkezés napján lép életbe.
(13) Ha a Társulat működőképessége – így különösen a Társulat törvényes képviseletének folyamatos biztosítása, vagy a vezetőség határozatképességének megtartása – ezt megkívánja, a lemondás csak az új vezetőség vagy vezetőségi tag megválasztásával, s ennek elmaradása esetén a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

17. §
Elnök
(1) Az elnök a főtitkárral együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek vonatkozásában. Ugyancsak a főtitkárral együtt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat a Társulat nevében a jogszabályi előírásoknak, a jelen Alapszabálynak és a közgyűlési határozatoknak megfelelően.
(2) A társulati felelősségvállalási ügyekben folytatott levelezést, valamint a szerződéseket a főtitkárral együtt írja alá.
(3) Irányítja és szervezi vezetőség munkáját, összehívja a Közgyűlést, a vezetőségi üléseket, azokon és a Társulat egyéb rendezvényein elnököl.
(4) Az elnök feladatai
a) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
b) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) a Főtitkárral közösen a társulati vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d) a Társulat jogszabály- és az Alapszabálya szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
e) a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társulat szerveinek értesítése;
f) az összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Társulattal kapcsolatos kérdésekre;
h) a Társulat határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
i) a Társulat működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
j) a Társulatot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a hatályos jogszabályokban előírt intézkedések megtétele.

18. §
Tiszteletbeli elnök
(1) A Közgyűlés által határozatlan időre választott tiszteletbeli elnök, mint a Társulat elnökének tanácsadója, javaslataival, észrevételeivel segíti és támogatja a Vezetőség munkáját.
(2) A tiszteletbeli elnök jogosult a Közgyűlés, a Vezetőség és a Társulat bármely ülésén, rendezvényén részt venni, szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselővé nem választható. Tagdíjmentesség illeti meg.

19. §
Alelnökök
Az alelnökök mindenben segítik az elnök munkáját, és annak akadályoztatása esetén a társulati ügyekben minden jog- és feladatkörében helyettesítik.

20. §
Főtitkár
(1) A főtitkár az elnökkel együtt irányítja a Társulatot és gondoskodik az Alapszabályban foglaltak és jogerős határozatok betartásáról és végrehajtásáról.
(2) A főtitkár az elnökkel együtt képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek tekintetében, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, az Alapszabály és a közgyűlési határozatok szerint.
(3) A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társulat alkalmazottai tekintetében, ideértve azok munkakörének és munkaidő beosztásának meghatározását is.
(4) A Társulat kifizetéseit az irodavezető utalványozza az elnök vagy a főtitkár ellenjegyzése mellett. Az elnök és/vagy a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesük az ellenjegyző.
(5) A főtitkár köteles gondoskodni a Társulat ügykezelésének megszervezéséről és intézi a Társulat napi- és folyó ügyeit. Különleges feladatok esetenkénti elvégzésére jogosult társulati tagot vagy tagokat felkérni, illetve megbízni.
(6) A főtitkár tartozik felelősséggel a jogszabályi előírások szerinti nyilvántartások vezetéséről, jelentések megtételéről.
(7) Részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társulattal kapcsolatos kérdésekre.

21. §
Főtitkárhelyettes
A főtitkárhelyettes mindenben segíti a főtitkár munkáját, és annak akadályoztatása esetén a társulati ügyekben minden jog- és feladatkörében helyettesíti.

22. §
Numizmatikai Közlöny
(1) A Társulat által rendszeresen, de időszakonként kiadandó tudományos folyóiratot, a „Numizmatikai Közlöny”-t a Vezetőség által 5 /öt/ évre megválasztott főszerkesztő szerkeszt, aki egyben a szerkesztőbizottság elnöke is.
(2) A szerkesztő bizottsági tagokat a főszerkesztő kéri fel, és őket bármikor fel is mentheti.
(3) A szerkesztő bizottság munkáját a Vezetőség ellenőrzi.

23. §
Acta Numismatica Hungarica
(1) A Társulat online periodikát jelentet meg a honlapján, amelyet a Vezetőség által 5 /öt/ évre megválasztott főszerkesztő szerkeszt, aki egyben a szerkesztőbizottság elnöke is (elérhetősége: http://acta.numizmatika.org/index.php/acta).
(2) A szerkesztő bizottsági tagokat a főszerkesztő kéri fel, és őket bármikor fel is mentheti.
(3) A szerkesztő bizottság munkáját a Vezetőség ellenőrzi.

24. §
Felügyelő Bizottság
(1) A Társulat Közgyűlése határozott időre – 5 /öt/ évre – 3 /három/ tagú Felügyelő Bizottságot választ azzal, hogy a megválasztott tagok maguk közül választják meg az elnököt.
(2) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.
(3) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társulat működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társulat munkavállalóitól pedig
tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a Társulat irataiba, könyveibe betekinthetnek, és azokat megvizsgálhatják.
(4) A Felügyelő Bizottság tagjai a Társulat Közgyűlésén és a Vezetőségi üléseken tanácskozási joggal jogosultak részt venni, azonban az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést tárgyaló Közgyűlésen a Felügyelő Bizottság elnöke köteles részt venni, és a bizottság álláspontját határozathozatal előtt ismertetni. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság álláspontját az elnök által felkért FB tag ismertetheti.
(5) A Felügyelő Bizottság köteles a Vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a Társulat működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Vezetőség döntését teszik szükségessé, - a Vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(6) Amennyiben a Felügyelő Bizottság, fentiekre vonatkozó tudomása azt indokolja, úgy jogosult a Társulat elnökénél kezdeményezni a rendkívüli Közgyűlés összehívását, s ha az elnök 30 napon belül ennek nem tesz eleget, akkor a rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult összehívni. Amennyiben a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. Működésére az elnökség működésének szabályai az irányadók.

25. §
Műhelyek, Munkacsoportok
(1) A numizmatika egyes ágainak művelői, vagy a numizmatika egy-egy szűkebb területe iránt érdeklődők műhelyekbe, munkacsoportokba szerveződhetnek a részterület hatékonyabb művelése céljából.
(2) A műhely, illetve munkacsoport megalakulását, annak munkaprogramját és vezetőjének nevét a főtitkárhoz kell írásban benyújtani, és a műhely, munkacsoport megalakulását a Vezetőség hagyja jóvá.
(3) A műhely, munkacsoport vezetőjét a műhely, munkacsoport tagjai választják, aki az általa elkészített munkatervnek megfelelően szervezi a csoport munkáját és arról évente a Vezetőséget írásban tájékoztatja.
(4) A műhelyek, munkacsoportok összejövetelei nyilvánosak.

26. §
Záró rendelkezések
(1) A Társulat tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(2) Jelen Alapszabályt a Társulat Közgyűlése 2020. szeptember 17-ei ülésén jóváhagyta, és felhatalmazta a Társulat elnökét és főtitkárát, hogy ügyvédi ellenjegyzés mellett a Társulat képviseletében aláírják.

Budapest, 2020. szeptember 17.

Dr. Pallos Lajos
elnök

Dr. Vida István
főtitkár

Alulírott Dr. Kovács J. Ildikó ügyvéd, ellenjegyzésemmel igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a hatályos jogszabályokban foglaltaknak.
Ellenjegyzem: Budapesten, 2020. szeptember xx.
Dr. Kovács J. Ildikó
ügyvéd