Szomorú szívvel értesítjük tagtársainkat és a numizmatika iránt érdeklődő közönséget, hogy életének 96. évében elhunyt Radnótiné Alföldi Mária professzor asszony, aki Társulatunk tiszteletbeli tagja volt.

Alföldi Mária 1949-ben szerzett diplomát Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol Alföldi András ókortörténész professzor (nem rokonok) tanítványa volt. Ezt követően a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában dolgozott és 1950-től az ELTE Régészeti Tanszékén is oktatott antik numizmatikát. A forradalom leverése után férjével, Radnóti Aladár régésszel (1947-ben házasodtak össze) az NSZK-ba disszidáltak. Münchenben éltek és dolgoztak, Alföldi Mária ott kapcsolódott be a németországi Fundmünzen (római éremleletek összegyűjtése, feldolgozása és közlése) munkáiba, amelyet aztán egész életén át folytatott munkatársként, majd vezetőként. A MNM Éremtárában meglévő több mint 30 kötetből álló Fundmünzen sorozat példányai az ő közreműködésének köszönhetően gazdagították a hazai numizmatikai-régészeti szakirodalmat. 1961-ben a müncheni egyetemen habilitált, majd férjével Frankfurt am Mainba költöztek, ahol Radnóti Aladár professzori kinevezést kapott. 1972-ben, férje halála után Alföldi Máriát nevezték ki professzorrá a görög-római történeti tanszéken, ahol nyugdíjba meneteléig, 1991-ig dolgozott. Tudományos munkássága azonban ezzel távolról sem zárult le, továbbra is aktív tudományos kutató maradt, előadásokat tartott, tanulmányokat írt és természetesen a korábban általa vezetett Fundmünzen munkáiban is részt vett. A 90-es évektől számos alkalommal látogatott haza, Magyarországra és tartott előadást a Numizmatikai Társulatban is.

 A 2010-es években aztán már egyre kevésbé mozdult ki frankfurti otthonából, de szívesen látta vendégül volt kollégáit, örömmel segítette a magyarországi kutatókat. Még publikáló tevékenységét sem hagyta abba, utolsó megjelent munkáinak egyike a berlini pectoralis (Das Berliner pectorale aus dem späten 6. Jahrhundert. 2013), egy gyönyörű arany érmékből összeállított nyak és melldísz, melynek jelentőségét, szerepét elemezte a bizánci császári udvar körében.

Szép kort ért meg kiváló szellemi állapotban és talán a százat is megérte volna, ha nem szól közbe a Covid. Könyvei, folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányai, valamint a hatalmas leletfeldolgozó vállalkozás, a Fundmünzen, mely számos más ország hasonló munkálatainak mintája lett, azonban megőrzik és fenntartják nevét a kiváló magyar-német kutatónak, aki 1992-ben a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjét is megkapta számos szakmai elismerés mellett.